Kalapács alatt az indiai történelem
2007. augusztus 24. 13:00 Csizmazia Gábor
Korábban
A háziszőttesektől a sómenetig
India ellenállási mozgalmában jelentős szerephez juttatta a már 1885 óta létező Indiai Nemzeti Kongresszust (INK), amely 1921-ben teljhatalmat adott Gandhinak. Az ellenállást azonban már előtte megkezdte; 1920-ban az INK elfogadta az ellenállási javaslatot, az idegen intézményekkel szemben való együttműködés visszautasítására és a nemzeti iskolák alapítására vonatkozólag. Ekkor lett igazán népszerű a khaddar, azaz a háziszőttes, amelynek készítését Gandhi kifejezetten támogatta. A mozgalom oly széles körben hatott, hogy a kormány tárgyalásokra kényszerült, ám ezzel voltaképp elismerték a mozgalmat és Gandhit annak vezetőjének.
1927-ben a brit kormány megbízott egy bizottságot az új reformok kidolgozására, ám annak vezetője, Sir John Simon egyetlen indiait sem választott be a testületbe, ami felháborodást keltett a pártok körében. Most már Gandhi is visszatért a politikába, s arra szólította fel a kormányt, hogy egy éven belül adjanak Indiának domíniumi státust, különben újabb ellenállási mozgalmat szervez, ezúttal a teljes függetlenség céljával. A politikus az 1928-ban, Delhiben felállított indiai pártok bizottságától szintén azt kérte, hogy amennyiben London 1929 végéig elfogadja tervezetüket, követeléseikben a domíniumi státusnál ne menjenek tovább.
A MacDonald vezetésével alakult angol munkáspárti kormány hírére a nemzeti mozgalom új erőre kapott, de a brit fél továbbra sem engedett, ezért 1930. január 30-án Gandhi meghirdette 11 gazdasági pontból álló követeléseit, amelyek teljesítése fejében India felhagyna függetlenségi követeléseivel. Követelése azonban eredménytelennek bizonyult, így 1930. március 2-án írt levelében felszólította az alkirályt, hogy lásson hozzá a gazdasági problémák megoldásához, továbbá megfenyegette a sómenettel. Az ún. sómenet tulajdonképpen a sómonopólium megszegését jelentette: Gandhi ugyanis a tengerből szándékozott sót párolni.
1932-ben hazatérte után Gandhit az INK vezetőivel együtt letartóztatták. Még ez év augusztus 17-én a kormány meghirdette az ún. kommunális döntést, amely az érinthetetleneknek is külön választókerületet garantált. Gandhi úgy vélte, hogy ez nem engedmény, hanem a nemzet megosztására irányuló taktikai húzás. Szeptember 20-án böjtbe kezdett a kommunális döntés visszavonásáért, amit szeptember 25-én a kormány meg is tett. Szabadulása után aztán egészen 1930-as évek közepéig nem vett részt a politikában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap