Lánccal védték a Boszporuszt a vikingek ellen
2007. szeptember 11. 12:00
A kutatók Asnu Bilban Yalçın, az Isztambuli Egyetem munkatársa vezetésével az egykori Konstantinápolyhoz közel egy eddig feltáratlan bizánci erősség romjait fedezték fel.
Korábban
A projekt keretében mintegy 31 négyzetkilométer területen folynak a kutatások, és ennek alapján derült ki, hogy a Boszporusz északi partján található épületek a többinél jobb állapotban maradtak fenn. Eközben a már korábban is ismert Jorosz várral szemben egy másik ősi erősség nyomait tárták fel. A vár területéről több, az időszámításunk előtti és utáni korokból származó régészeti leletre számítanak. A kutatás az Oszmán Birodalom szempontjából is igen fontos, mivel az erődítményt az oszmánok nem sokkal Konstantinápoly bevétele előtt foglalták el.
Az egykori várfalak |
Yalçın és csapata több utalást talált arra, hogy a Jorosz vár I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár uralkodása idején épülhetett. A császár nagy súlyt fektetett a vár védelmére, ezért úgy gondolják, hogy a várat kifejezetten védelmi célból húzták fel. A 9. században ugyanis a vikingek a Fekete-tengeren és a tengerszorosokon keresztül eljutottak a Bizánci Birodalom szívébe. A császár - okulva a támadásból - védelmi láncot hozott létre, hogy megakadályozza a bejutást a Boszporuszon keresztül.
A kutatás az Oszmán Birodalom történelmét is érinti, hiszen 1391 és 1414 között az oszmán-törökök birtokolták a várat. Ruy Gonzales de Clavijo, a spanyol király nagykövete, "El Guirol de la Turqia" néven említi az erősséget, amikor Timur Lenkhez ment követségbe. Leírása szerint a vár jó állapotban van, és török helyőrség állomásozik benne, a Boszporusz bejáratát pedig zárólánc torlaszolja el. Az oszmán iratok mecsetről, szökőkútról és török fürdőről is említést tesznek. Ğugas İnciciyan, örmény földrajztudós a 18-19. században 25 házból álló török közösségről és egy 20 fős zászlóaljról számol be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.