Fortunának hódolt Róma második királya
2007. október 10. 11:00
Az olasz régészek egy 2700 éves szentély feltárásával első alkalommal találtak fizikai bizonyítékot Numa Pompilius, Róma második királyának uralkodására.
Korábban
Az ásatásokat a római Sapienza Egyetem régésze, Clementina Panella vezette, aki szerint a papi hivatalokat felállítva Numa honosította meg a város szakrális szertartásait, és az ő nevéhez fűződik a Vesta szüzek kultuszának bevezetése is. Elmondása szerint a csoportja által feltárt szentély a Palatinus domb mellett található, közel a későbbi Colosseumhoz, és ott minden bizonnyal Fortuna istennőnek hódolhattak.
Az ásatások 130 diák és önkéntes bevonásával egy évvel ezelőtt kezdődtek el. A templom falaira a mai földfelszín alatt hét méterrel bukkantak rá, az akkori kövezett utca és két - egy kerek és egy szögletes - kút maradványaival együtt. Mindkét kút több ezer áldozati ajándékkal és kultusztárggyal, így madarak, állatok csontjaival és kerámia korsókkal illetve kupákkal volt tele. Panella szerint a tárgyak minden kétséget kizáróan Numa korából származnak: erre utal az is, hogy nem találtak figurális istenábrázolásokat. Numa ugyanis megtiltotta az istenek képének bemutatását, azzal érvelve, hogy az kegyeletsértés lenne a felsőbb hatalmakra nézve.
A Corriere della Sera című olasz napilap tudósítása szerint a templom kiásása arra szolgál bizonyítékul, hogy a Forum és a Palantinus domb között még bőven van felfedeznivaló. Tavaly a La Sapienza régésze, Andrea Caradini jelentette be, hogy a mostani felfedezéstől nem messze Romulus palotáját sikerült megtalálnia. Elmondása szerint a palotának hatalmas bejárata volt és tízszer nagyobb lehetett a korban használt épületeknél. A most reflektorfénybe került Panella nevéhez pedig az a tavalyi felfedezés fűződik, amikor megtalálták a 312-318 között uralkodó Maxentius császár jogarát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap