2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Irak megszállásához hasonlították az egyiptomi kincsek elvitelét

2007. október 10. 12:00

Napjainkban heves vita dúl a mellszobor körül: miután Németország nem adta kölcsön a szobrot Egyiptomnak, az arab ország azzal fenyegetőzik, hogy örökre visszaköveteli a műalkotást.

Kulturális vitává fajult a kölcsönzés

`A leleteket az imperializmus idején vitték ki az országból. De az imperializmus korszakának már vége` - véli Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője. Egyiptom panasza nem egyedülálló: Olaszország és Görögország is vissza akarja szerezni az illegálisan kivitt ókori leleteket. Egyiptom esetében azonban a vita nem csak a régészeti leletekről szól. A kairói szakemberek szerint Németország hozzáállása azt bizonyítja, hogy nem mutatnak kellő tiszteletet az egyiptomi kultúra iránt.

Nofertiti a tárlóban...

Nofertiti Egyiptom egész lakosságának szívügyévé vált, az eset óta tévéműsorok és újságok sokasága foglalkozik a mellszobor visszaadásának témájával. "Azok az emberek felháborítóan viselkednek. Már így is magas a vérnyomásom, és ez az ügy csak ront rajta. Azt hiszik, hogy egy rakás tolvajjal van dolguk? Ők lopták el a szobrot, nem mi" - mondta Ahmed Nabil, 29 éves szállodai alkalmazott a Bloomberg tudósítójának.

Az El Beet Betak, Egyiptom egyik népszerű talk-showja eddig 12 részt szentelt a témának. "Hogy merik vitatni a kérés jogosságát? Mi vagyunk Nofertiti leszármazottai. Ő hozzánk tartozik" - mondta Mona El-Sharqawi műsorvezető a németekkel kapcsolatban. Az újságok egyenesen Irak megszállásához hasonlították az egyiptomi leletek kivitelét. Abeer Ali, kairói táplálkozástudós szerint Nofertiti esete is azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Európa nem tiszteli az arabokat. "A nyugatiak meg akarnak fosztani minket mindentől, amire büszkék vagyunk. Megszerezték az iraki olajat, és most meg akarják szerezni az örökségünket."

... és a mozikban.

Egyiptom először 1925-ben kérte Nofertiti mellszobrának visszaadását. Németország akkor beleegyezett a kérésbe, de mire mindez megvalósulhatott volna, Hitler másképp döntött, így a szobor azóta is Németországban található. Az egyiptomi kormány nemrég három hónapra szerette volna kölcsönkérni a szobrot, hogy kiállíthassák a gízai piramisok tövében 550 millió dollárból épülő Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitóján.

Áprilisban azonban Bernd Neumann, német kulturális miniszter azt mondta, hogy a szobor állapota nem teszi lehetővé a szállítást. Azt is kihangsúlyozta, hogy országa törvényesen jutott a szoborhoz, ezért Egyiptomnak nincs semmi jogalapja, hogy visszakövetelje. Németország álláspontja hónapok múlva is változatlan maradt, hiába próbált Egyiptom lobbizni. "A műalkotás tulajdonosának feladata annak eldöntése, hogy a tárgy alkalmas-e a szállításra" - véli Mechtild Kronenberg, a Német Múzeumok Szövetségének igazgatója.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár