A nők miatt halhattak ki a Neander-völgyiek

Mai ismereteink szerint a Neander-völgyiek és a modern emberek közös őstől származnak, fejlődésük kb. 500 ezer évvel ezelőtt vált szét. A Neander-völgyiek Európában éltek, míg a Homo sapiens kb. 45 ezer évvel ezelőtt kezdett kirajzani Afrikából, amivel megindult az ősi barlanglakók visszaszorulása. Egyetlen más történelem előtti nép sem áll olyan közel hozzánk, mint a Neander-völgyiek, akik alig 2000 nemzedékkel ezelőtt még közöttünk éltek, és a vetélytársaink voltak a jávorszarvasokért és a rénszarvasokért folytatott versenyben.

Bár közel álltak hozzánk, a tudósoknak csak az elmúlt néhány évben sikerült megegyezniük arról, mik is voltak tulajdonképpen a Neander-völgyiek. `A Neander-völgyiek olyan archaikus emberek voltak, akik Európában külön fejlődtek a modern embertől. Nagyon hasonlítottak hozzánk, de mégsem olyanok voltak, mint mi` - mondta Lieberman.

A Harvard Egyetemen dolgozó Holger Roempler által vezetett nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatása szerint a Neander-völgyiek nem csak hatalmas orral, nyújtott koponyával és széles mellkassal rendelkeztek, hanem sokuknak lángvörös szőrzete volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy fehér bőrűek voltak. Ezenkívül rendelkeztek a FOXP2 génnel is, amely a beszédhez szükséges. A spanyolországi El Sidronban talált két csontvázban kimutatott gén azt a feltevést erősíti, hogy képesek voltak emberszerű beszédre. Az általuk benépesített terület is sokkal nagyobb volt, mint ahogy eddig gondolták: egészen Ázsia közepéig terjedt.

A múlt hónapban Svante Paabo, a németországi Max Planck Intézet vezetője, a szibériai Altáj-hegységben talált csontokban egy Neander-völgyihez tartozó mitokondriális DNS-t azonosított. A leletek több mint 3000 kilométerrel keletebbre feküdtek attól a vonaltól, amelyet eddig a Neander-völgyiek által benépesített terület határának gondoltak. A felfedezés óriási meglepetést jelentett, hiszen a tudósok eddig úgy hitték, hogy Ázsiában ebben az időszakban csupán egyetlen faj, a Homo erectus élt.

"Ezzel a Neander-völgyiek Mongólia és Kína küszöbére kerültek. Talán egy napon találunk egy Neander-völgyi Marco Polót is, aki találkozott a Távol-Kelet eltűnt lakóival" - véli Paabo. Közben a kutató azon dolgozik, hogy a csontmaradványokban talált DNS alapján rekonstruálja a Neander-völgyi ember genomját. "Ez lenne az első alkalom, hogy valaki meghatározza egy kihalt szervezet teljes genomját." Más tudósok pedig arra keresnek bizonyítékot, hogy a Neander-völgyiek és a modern emberek kereszteződtek egymással. Eddig azonban még nem találták genetikai nyomát annak, hogy a két faj közös utódot hozott volna létre. "Ha volt is ilyen, ahogy mindenki gondolja, annak nem volt evolúciós hatása. Inkább érzéki érdeklődésnek tekinthető" - mondta Lieberman.

Steven L. Kuhn és Mary C. Stiner szerint a nők merészsége is hozzájárult a Neander-völgyi emberek kihalásához. A Neander-völgyi asszonyok ugyanis ugyanúgy részt vettek a vadászatokban, mint a férfiak. Ez bátor, de valószínűleg hibás gyakorlat volt egy olyan populációban, amelynek száma alig haladta meg a 10 ezer főt. A szülési korban lévő nők elvesztése megpecsételhette az amúgy is állandó veszélyben élő faj sorsát.

"A Neander-völgyiek társadalmában minden a vadászatnak volt alárendelve. A klasszikus női szerepekre nincs bizonyíték. A közösség reproduktív magjának - terhes nőknek, kisgyermekes anyáknak és gyermekeknek - ilyetén veszélyeztetése komoly demográfiai hátrányt jelentett" - mondta Kuhn. Nem csak az jelentett problémát, hogy az asszonyok súlyos sérüléseket szenvedtek, hanem a vadászatban való részvételük miatt nem tudtak növényeket és más élelmet gyűjteni arra az időre, amikor a vadak száma megcsappant.

A paleoantropológusok és más tudósok rengeteg magyarázatot hoztak fel a Neander-völgyi emberek kihalására. Vannak, akik úgy vélik, hogy a jobb eszközökkel és fegyverekkel rendelkező modern emberek "kulturálisan" túlhaladták őket, vagy jobban tudtak alkalmazkodni a jégkorszak okozta megváltozott körülményekhez. Az asszonyok meleg ruhát varrtak, őrizték a tüzet, növényeket gyűjtöttek, és nem az életüket kockáztatva vadásztak. Mások szerint a modern emberek egyszerűen fejlettebbek, okosabbak voltak. A barlanglakók nem tudtak lépést tartani velük.

Más magyarázatok szerint a jégkorszak végén jelentkező felmelegedés nem lehetett könnyű a hidegre termett robosztus embereknek, vagy egy járvány olyannyira legyengyengítette a populációt, hogy már nem tudott regenerálódni. Néhányan pedig őskori népirtásra gyanakodnak. "A Homo sapiens és a Neander-völgyi ember évezredekig élt egymás mellett. A népirtásról szóló elmélet inkább a modern kori ember gondolkodását tükrözi. Az igazság valószínűleg sokkal unalmasabb. Talán elfogytak a rénszarvasok, és a populáció lassan kihalt. A fajok gyilkosság nélkül is eltűnhetnek" - állítják a kutatók.