Az Elgin-márványokért küzdenek a görögök
2007. december 4. 12:00
Korábban
Vittek mindent, ami mozdítható volt
Jonathan Williams, a British Múzeum kurátora elismeréssel szólt a készülő athéni múzeumról, de hangsúlyozta, hogy Athén és London másképp értelmezik a leletek történetét. Az angolok a leletek nemzetközi jelentőségével, a londoni látogatók nagy számával (mintegy 6 millió évente) és a műalkotások gondozásának kiváló minőségével érvelnek. `A Parthenon szobrai a nyugat-európai kultúrát és civilizációt jelképezik, és egy olyan múzeumban találtak otthonra, amelyet a 18. századi felvilágosodás szelleme hozott létre, ahol a kultúrát az országhatárokon túlmutató jelenségnek tekintették` - áll a múzeum hivatalos állásfoglalásában.
Amikor 1799-ben angol nagykövetként az Oszmán Birodalomba érkezett (amely akkoriban Görögországot is magában foglalta), csak gipszlenyomatokat akart venni az athéni márványfrízekről. Legfőbb célja az angol művészeti és építészeti ízlés emelése volt, nem pedig az angol gyűjtemények bővítése. A márványok elvitele tulajdonképpen opportunizmus volt, amelyet az Akropoliszon végzett munkálataihoz beszerzett engedély néhány laza sorával igazolt ("és ha magukkal akarnak vinni néhány darab, feliratokat és alakokat ábrázoló követ, azt szabadon megtehessék".) A néhány darab ebben az esetben azt jelentette, hogy Elgin mindent vitt, ami csak a kezébe akadt, és ezzel a történelem leghírhedtebb műkincslopását követte el.
Ókori romok a múzeum alapzatánál |
Elgin ezért azzal védte tettét, hogy a márványokat úgyis ellopta volna valaki, és az angolok csak meg akarják védeni őket a pusztulástól és a szétszóródástól. A törököket ekkoriban nemigen foglalkoztatta az értékes kincsek sorsa. Még a művészetszerető velenceiek sem találtak semmi kivetnivalót abban, hogy 1687-ben egy török lőszerraktárra tüzelve súlyosan megrongálták a Parthenont. A nagykövet ezért olyan érveket hangoztatott, amelyek elhitették, hogy a művészet érdekében cselekedett.
De Elgin nem tudhatta előre, hogy nem sokkal a márványok Angliába szállítása után egy romantikus költő, Lord Byron beleszeret Görögországba. A költő "Childe Harold zarándoklása" című költeményében a Parthenont is megemlíti, nem hagyva kétséget afelől, ki a felelős a műemlék megcsonkításáért, és Lord Elgint keményszívű, szűk látókörű skótként jellemzi. A mű hatására, amely igazán híressé tette Byront, a főrend főként gazemberként maradt meg a köztudatban.
A költemény bizonyos értelemben a műemlékvédő mozgalmak és Tschumi új múzeumának útját készítette elő. Ha az épületeket csak funkcionális tárgyaknak tekintjük, akkor bármikor megújíthatjuk, megváltoztathatjuk vagy lerombolhatjuk őket a pillanat szükségleteitől függően. Byron viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán érzelmi okokból is meg lehet őrizni egy épületet, amely történelmi és esztétikai értéket képvisel. Költeménye azt sugallja, hogy egyes épületek olyan költői, sőt szent tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek túlmutatnak időn és funkción.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap