Színesre festették az ókori szobrokat
2008. február 19. 11:00
A ferde fényforrásokkal és ultraibolya sugarakkal végzett kutatások azonban azt mutatják, hogy a klasszikus alkotásokat csodálatos színekre festették.
Korábban
`A festetlen szobrok képzete a reneszánszkori Rómában alakult ki, amikor megtalálták az első klasszikus márványszobrokat. A szobrok az időjárás, az elásásuk és gyakran a tisztításuk során alkalmazott sikálás miatt veszítették el eredeti színüket` - magyarázta a The Times című brit napilap tudósítójának Dr. Susanne Ebbinghaus, a Harvard Egyetem munkatársa, aki nemrég `Istenek színesben` címmel szervezett konferenciát.
A 19. század elején több ókori szobor is előkerült - pl. az 1811-ben kiásott aiginai Aphaia-templomból - amelyeken jól láthatóak voltak a színek. A rekonstrukció során már akkor is vita alakult ki a fehér márvány kultuszáról, és a század közepén John Gibson megalkotta a "Festett Vénusz" című alkotását.
"Az emberek még mindig nem barátkoztak meg a festett márványszobrok gondolatával" - állítja Dr. Ebbinghaus. Dr. Vinzenz Brinkmann, a frankfurti Liebighaus Múzeum munkatársa ezért pár évvel ezelőtt nagyszabású kutatást indított a kérdés tisztázására. Erős ferde fény és ultraibolya fény használatával ugyanis meg lehet találni azokat az apró bemetszéseket, amelyek segítették a festő munkáját.
A Trójai íjász szobra például tobzódott a színekben: színes nadrágot, és rikító sárga mellényt illetve sapkát viselt. Arisztion sztéléjénél cinóbert, festőbuzért (Rubia tinctorum), malachitot, okkert és egyiptomi kéket használtak. Az isztambuli Régészeti Múzeumban található "Nagy Sándor szarkofágon" ugyanezeket a festékanyagokat találták, míniummal (olomoxid) és sziennával kiegészítve. "Az egyszínű szobrokról szóló reneszánsz-elképzelés megdöbbentette volna az ókori embereket, mint ahogy minket is megdöbbentenek az ókori szobrok színes másolatai. Nehéz elképzelni egy színesen pompázó szobrot, amelynek a szeme üvegből van."
A festett szobrok már többször is előkerültek: egy tavalyi kiállításon például érdekes kísérlet szemtanúi lehettek az athéni Régészeti Múzeum látogatói, a szobrokat ugyanis ókori minta szerint varázsolták színessé. Ha azonban ez nem lenne elég sokkoló, a képeslapokon ragyogó fehér Parthenon - az athéni Akropolisz egyik legismertebb épülete, a város ókori főtemploma - is eredetileg sok helyen kék, piros és zöld színekben pompázott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.