Tanulmányozták az 1956 utáni alföldi megtorlásokat

A jelentés elkészítésére Hódmezővásárhely város közgyűlése kérte fel az Emlékpont munkatársait. Az eredendő cél az volt, hogy egy történeti forrásokra épített szakértői anyag készüljön, melyről lehet beszélni, vitatkozni. A legfontosabb azonban az, hogy ne merüljön feledésbe az a szörnyű tény, miszerint a kádári megtorlás részeként 229 forradalmárt végeztek ki és tízezrek életét tették tönkre országszerte, s így Vásárhelyen is.

A Vincze Gábor vezette történészcsoport emlékeztet arra, hogy a kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A bírósági eljárások szinte egytől-egyig koncepciós jellegűnek tekinthetők. A vádlottakat megfosztották legalapvetőbb védekezési és emberi jogaiktól. A védők tevékenységét korlátozták, a vádlottakkal csak a nyomozás lezárása után találkozhattak, a tárgyalásokon az ügyvédi munka pedig szinte sohasem irányult a felmentésre, pusztán a halálbüntetés vagy a börtönbüntetés csökkentésére.

A szakértők dolgozata a jelentősebb magyarországi politikai perek ismertetése mellett kitér a határon túli magyarokat ért megtorlásokra, így a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben indult eljárásokra is. Megdöbbentő adat, hogy az októberi magyar felkelés miatt Erdélyben tizenkét embert végeztek ki az 1958-as esztendő során.

A tanulmány készítői bemutatják a Szegeden a forradalom kirobbanásában fontos szerepet játszó MEFESZ alapítói ellen indult pert, valamint a további megtorlásokat. A csongrádi megyeszékhelyen a forradalom kapcsán összesen 249 embert állítottak bíróság elé, a vádlottak közül Kovács Józsefet és Földesi Tibort halálra ítélték, több tucatnyi embert pedig hosszú börtönbüntetéssel sújtottak.

A tanulmány szerint a hódmezővásárhelyi megtorlások országos összehasonlításban inkább enyhébbnek voltak mondhatóak. Ennek ellenére Vásárhely is megszenvedte a forradalom leverését, a megtorlások közvetlen áldozatainak száma mintegy száz-százötven főre tehető.

A tanulmány legfőbb megállapításait Hódmezővásárhely közgyűlése is meghallgatta. A napirend pont összefoglalásakor dr. Lázár János polgármester bejelentette, a kádári megtorlások témájában az Emlékpont Múzeum az év folyamán tudományos ülést szervez.

Az Emlékpont Múzeum egyik alapvető feladata, hogy bemutassa az elmúlt félévszázad történéseit. A vásárhelyi vonatkozású politikai perek iratai digitálisan formában már most is bárki számára kutathatóak. Szintén a történészek és az érdeklődő polgárok rendelkezésére áll az Emlékpont oral history archívuma, amelyben közel 50 interjú szól a kádári megtorlások borzalmairól.

(Múlt-kor/MTI)