Klímaváltozás támaszthatja fel a himlőjárványt
2008. április 7. 11:00
Az északi tundrák számtalan himlőben meghalt ember holttestét rejtik, és a globális felmelegedés miatt a betegség ismét újjáéledhet.
Korábban
Himlőben elhunyt jakut |
A himlőt a variola vírus okozza, tünetei láz, fáradtság és a jellegzetes hólyagok, amelyek mély hegeket hagynak a bőrön. Ez a szörnyű betegség tizedelte meg Amerika őslakosságát Kolumbusz partraszállása után, az Északi-sarkvidék lakóit, és csak a 20. században 300 millió halálos áldozatot szedett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világméretű oltási kampánya révén végül sikerült teljesen visszaszorítani, az utolsó járvány az 1970-es évek végén Etiópiában tört ki.
Ma a himlő már csak a legtitkosabb amerikai és orosz laboratóriumokban létezik, és a minták megsemmisítésát egyre halogatják. A tudományos kísérletezés és az illegális készletek léte így sokak szerint magában hordozza a véletlenszerű vagy szándékos fertőződés veszélyét. A 2001. szeptember 11-i merénylet után a Bush kormányzat például elrendelte az amerikai katonák és egészségügyi dolgozók beoltását.
A himlőtől való félelem azonban továbbra is él az emberekben. Az 1980-as évek közepén a régészek azért hagyták abba egy londoni kripta vizsgálatát, mert himlőheget találtak az egyik holttesten. Egy Santa Fe-i könyvtáros pedig himlő elleni védőoltást kapott, mert himlővel fertőzött bőrdarabot talált egy orvosi könyvben. Ezekben az esetekben a vírusok már nem voltak életképesek. Egy angol építőmunkás azonban elkapta a betegséget, miután egy olyan házon dolgozott, amelyben korábban himlőben elhunyta emberek laktak. Hollandiában pedig néhány kutató életképes vírust talált egy 13 éves hegben.
Az Északi-sarkkörnél fekvő területek is megőrizhették a vírust, mivel az ellenáll a hidegnek, fagynak. 20 évvel ezelőtt a szibériai Kolima folyó egyik kanyarulatában egy olyan holttestre bukkantak, amelynek tulajdonosa valószínűleg himlőben halt meg. A testet a Cserszkij Kutatóállomásra vitték. Az 1980-as években a szibériai Pohodszknál tömegsírra bukkantak, és a helyiek követelték a tetemek vizsgálatát. A kutatók minden óvintézkedést megtettek. Himlővírust ugyan nem találtak, de antigént igen.
Mivel a fagyott talajban és jégben már találtak 3 millió éves baktériumot, és 140 ezer éves vírust is, ezért egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy a variola vírus életképes marad az örök fagy körülményei között is. A globális felmelegedés következtében mostanra megkezdődött az eddig fagyott tundrák felmelegedése. A fagyott talaj felpuhulása viszont felszabadítja az eddig megkötött metángázokat, amely még inkább erősítheti a felmelegedést. Az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része: 2100-ra a fagyott talaj legfelső három métere teljesen el fog tűnni.
Néhány szakértő úgy véli, hogy az éghajlatváltozás csökkenti a himlő visszatérésének esélyét, mert a vírus csak fagyott állapotban őrzi meg életképességét. Persze ezzel ellentétes vélemények is vannak, amelyek szerint többféle permafroszt létezik: a jégben gazdag permafroszt gyorsan olvad, de a száraz jobban megőrizheti a tetemeket és a bennük lévő himlővírusokat. Mások szerint a trópusi betegségek hatóterületének növekedése nagyobb veszélyforrást jelent, mint az olvadó talaj során előkerülő himlővírusok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.