Múzeummal írják újra a tibeti történelmet Kínában

Kellemetlen epizódok színesítik a múltat

A most megnyíló múzeumot is egy ilyen közösség, a pekingi Kínai Tibetológiai Kutatóközpont kollektívája hozta létre: az ott dolgozók nemzetközi szakkonferenciákon, és internetes oldalakon próbálják elfogadtatni az általuk megírt történelmet. A Központ igazgatója, Lian szerint számukra `az igazság a legértékesebb, hiszen mindenki elmondhatja a véleményét, de azt nem árt bizonyítékokkal alátámasztani`. Ez pedig a korábbi tisztogatások, a kulturális forradalom és a szisztematikus dokumentumégetések tükrében talán nem is olyan egyszerű.

A Virginiai Egyetem Kortárs Tibeti Tanulmányok Központjának vezetője, Tashi Rabgey szerint a történelem birtoklása egyben legitimizálást is jelent, és Peking legnagyobb problémáját a mai napig az jelenti, hogy a Tibeti Fennsíkon való jelenlétét soha nem sikerült törvényesnek elismertetni. A történetírás ellenőrzésével azonban ezen is szeretnének változtatni.

A történetírók abban általában egyetértenek, hogy Kína és Tibet a Jüan-dinasztia alatt, az 1270-es évek és 1368 között egyesült először, ám a vita most ezen kapcsolat természetén folyik. A száműzetésben élő tibeti kormányzat szerint a buddhista lámák mintegy spirituális tanácsadókká váltak az uralkodók mellett, amely nem jelentette a helyi függetlenség vagy önállóság feladását. A kínai kutatók szerint ez tévedés: a Tibettel kapcsolatos dokumentumok ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy azt akkor Kína szerves részének tartották, sőt a dalai láma kiválasztása is császári hatáskör volt.

Elliot Sperling, az Indianai Egyetem tibeti specialistája szerint mindkét oldal érvelésében vannak valós elemek, de nagyon sok olyan tény van, amivel egyik fél sem nézne szembe. Ilyen például az, hogy a kérdésben szerepet játszó Jüan-dinasztiát a mongolok alapították. Sperling szerint ebben rejlik a kínaiak igazi dilemmája: az ország hivatalos történetírása ugyanis a mai napig nem tud mit kezdeni a Mongol Birodalomnak országuk történetében játszott szerepével.

A múlt manipulálása kapcsán a kínaiak számára pedig az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy Tibet megszállása kapcsán saját 19-20. századi történelmükkel, és gyarmatosítások eseményeivel is szembe kéne nézni. A Kínával foglalkozó politológusok és elemzők szerint mindemellett nagyon fontos, hogy a helyi kutatók sokszor kiváló, és szakmailag tökéletes munkát végeznek. Sokan azonban a veszélyes áthallások és aktualitások miatt nem mernek a 13. század utáni tibeti történelemmel foglalkozni.

Mostanra azonban úgy tűnik, semmi nem állhat a múzeum útjába: az olimpiai játékok előtt egy hatalmas ceremóniával avatják majd fel az épületet.

1. Tibeti történelem kínai szemüveggel
2. Kellemetlen epizódok színesítik a múltat