Történelem a fantázia birodalmában

Az alternatív történetírás korlátai

Vannak olyan történetek, amelyeket alternatív történelemként olvasunk, pedig nem annak íródtak. Ennek egyik példája Robert A. Heinlein "Az ember, aki eladta a Holdat" (The Man Who Sold the Moon) című regénye. Az 1949-ben írt mű abból indul ki, hogy az első Holdraszállást egy magánszervezet szervezte. Az új olvasók azt hihetik, hogy a 40 évvel ezelőtti tényleges utazás alternatív történetéről van szó, pedig a könyv írása 20 évvel megelőzte a tényleges eseményeket. A regény tehát inkább sci-fi, mint igazi alternatív történet. Ismerje meg a cikk előzményeit itt és akár itt is

Az alternatív történetírást a titkos történetekkel sem szabad összekeverni, amelyek úgy mutatják be a történelmet (komolyan vagy szatirikusan), mint amit egy elit eltitkol vagy elnyom. Például ha egy történet, amely úgy mutatja be az Egyesült Államok egyik fontos eseményét, hogy azt tudósok, szabadkőművesek - vagy idegenek - irányítják, akor titkos történetről lehet szó.

Az írók néha összekapcsolják az alternatív történelmet és a titkos történetet, erre példa Robert Sheckley ""Dukakis and the Aliens" című regénye, amelyben Michael Dukakis 1988-ban legyőzi George W. Busht az elnökválasztáson, majd egy csészealjon az 51-es szektor alá viszik, hogy találkozzon új mestereivel. Az alternatív történetírást az olyan fantasy-történetekkel sem szabad összetéveszteni, amelyek egy elveszett, az idők folyamán elfelejtett történelemről szólnak. Robert Howard és J.R.R. Tolkien művei kitűnő példák erre.

Vannak olyan regények, amelyek tartalmaznak divergáló pontokat (ami az alternatív történetírás fontos eleme), de mégsem tartoznak ebbe a műfajba. Két példa erre Jack Williamson "The Legion of Time" (1938) és and Marge Piercy "Woman on the Edge of Time" (1976) című regénye. Piercy könyvében egy elmegyógyintézet lakója képes két alternatív jövő közötti utazásra: az egyik világ ökotopia, amelyet megreformált időjáráselőrejelző típusok vezetnek, a másik a fasiszta disztópia, amelyet embergyűlölő robotok irányítanak.

A főhős döntései, amelyeket az új típusú agymosás ellen hoz, határozzák meg, melyik jövő győz. Ez egy űrutazásos történet, egy Christopher Priest-féle alternatív valóságtörténet, egy divergáló pontot tartalmazó történet, de nem alternatív történetírás, mivel a divergáló pont a jelenben (vagy a közeljövőben) van, nem pedig a múltban.

Kevésbé nyilvánvaló az alternatív történetírás és a "mi lett volna, ha...?" történetek közötti különbség. Az utóbbi a jelenből kiindulva olyan jövőbeni lehetőségeket vázol fel, amelyek gyakran a jelenből fakadó félelmek kifejeződései (Vita Sackville-West az "intő mesék" terminust használja). Az 1870-es években például az angol olvasókat olyan könyvekkel árasztották el, amelyek egy felkészületlen Anglia elleni német vagy francia invázióról szóltak. A nagy világgazdasági válság idején írta Sinclair Lewis az "It Can't Happen Here" (1935) című klasszikus regényét, amelyben fasiszták kerülnek hatalomra az Egyesült Államokban.

A második világháború elején vetette papírra Sackville-West "Grand Canyon" (1942) című könyvét, amelyben a németek elfoglalják a teljesen felkészületlen Egyesült Államokat. Ezek az elbeszélések az alternatív történetírás határán helyezkednek el, mivel nem sokkal az írás időpontja után játszódnak, és a leírt események nem történhetnének meg egy divergencia nélkül.

Az alternatív történeteknek sok közös vonásuk van függetlenül attól, hogy mikroszinten (személyes alternatív történelem) vagy makroszinten (világot megváltoztató események) foglalkoznak a történelemmel. Ezek a közös elemek a következők: a szerző kora előtti történelem egy pontján történő változás, amely megváltoztatja a világunkat; változás, amely megváltoztatja a ma ismert világot; e változás elágazásainak vizsgálata. Azt viszont szinte mindenki alapszabályként kezeli, hogy az alternatív történeteknek nem kell a múltban játszódniuk, nem kell elmagyarázniuk a divergáló pontot, nem kell világot megváltoztató eseményekkel foglalkozniukés nem kell híres emberekről szólniuk.

1. Az alternatív történetírás korlátai
2. Alternatív történetírás a kortárs fantasy-irodalomban
3. Alternatív történetírás más médiumokban