Roma foglyokat dolgoztattak a cseh külügyminiszter szülei
2008. június 2. 17:00
Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter szülei a II. világháború idején olcsó munkaerőként kihasználták egy dél-csehországi roma munkatábor (Lety u Písku) foglyait.
Korábban
Polansky |
A tábor helyén ma sertéshizlalda van, s tulajdonosa a roma szervezetek és az emberi jogokat védő szervezetek követelése ellenére sem akarja azt áthelyezni. A cseh kormányzat pedig azzal érvel, hogy magántulajdonról van szó, emiatt semmit nem tud tenni a méltó emlékhely kialakítása érdekében.
Polansky szerint Schwarzenberg szülei arra kérték a korabeli hatóságokat, hogy a munkatábort birtokaik közelében hozzák létre, miáltal olcsó munkaerőként tudtak alkalmazni romákat. A miniszter apja ennek érdekében levelet is írt a belügyminisztériumnak. A Schwarzenberg család birtokait ugyanis 1939-ben egy szélvihar nagyon megrongálta, s a mintegy 1000 hektár elpusztított erdő rendbetételéhez nem volt elegendő munkásuk.
A The Storm első kiadása 1999-ben jelent meg az Egyesült Államokban, de abban a Schwarzenberg család még álnéven szerepelt. A közelmúltban megjelent új és bővített kiadás utószavában Polansky már konkrétan és név szerint említi a Schwarzenberg családot.
"Azt szeretném, ha a könyv személyes kihívást jelentene Schwarzenberg számára" - jelentette ki Polansky. "A könyv tele van tévedésekkel és hamis információkkal" - reagált a hírre Zuzana Opletalová, a cseh külügyminisztérium szóvivője. Úgy vélte a könyv csak arra szolgál, hogy az amerikai történész felhívja magára a figyelmet. A miniszter ehhez nem kíván asszisztálni - jegyezte meg Opletalová. Petr Pithart, a szenátus elnöke szerint viszont a vádakat komolyan kell venni, és ki kell vizsgálni. "Ha igaz, amit Polanksy mond, akkor (Schwarzenbergnek) meg kell magyaráznia valamit, és szembe kell néznie a múlttal" - mondta a lapnak Pithart.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap