Kihallgatták Maléter Pál ügyének tanúit

Az 1956-os Intézet és a Nyílt Társadalom Archívum által szervezett egyhetes esemény negyedik napján, a Nagy Imre-per 52 órás teljes hanganyagának nyilvánosságra hozatala keretében lejátszott felvétel szerint tizenegy tanút hallgattak ki gyors ütemben. A Maléter Pállal szembeni vád - a szocialista államrend megdöntését célzó szervezkedés vezetése - alátámasztására behívott tanúkkal a tárgyaláson Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke többször vitatkozott. Váradi Gyula vezérőrnagy - aki a Honvédelmi Minisztériumot képviselte a felkelőkkel folytatott tárgyalásban - Maléter Pálról elmondta, hogy október 29-ről 30-ra virradó éjszaka már úgy találkozott vele, mint a Kilián-laktanya felkelőinek vezetőjével.

A vád tanúja megemlítette, hogy ekkor azért ment a felkelőkhöz, hogy lefegyverezésükről tárgyaljon velük, miközben Maléter arról beszélt, hogy beszüntette a harcot a Corvin-közi felkelőkkel szemben. Szerinte Maléter arra próbálta rávenni a honvédség vezetőit október 29-én éjjel, hogy adják át a fegyvereket a szabadságharcosoknak, vegyék fel őket az újonnan alakuló rendőrségbe, és esküdjenek fel a Nagy Imre-kormányra. A tárgyalások kudarcba fulladtak, a felkelők egyik vezére, Iván-Kovács László pedig kimerültségében az írógépen aludt el a megállapodás egyik tervezetének szövegezése közben. Váradi Gyula szerint a felkelők, akik közé akkor már Maléter is tartozott, becsmérelték a szovjet katonákat, de a Nagy Imre-kormányt is. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Maléter Pál október 28-ig `eredményesen harcolt a felkelők ellen`.

Maléter a bíróság előtt

Nagy Imre vallomásában elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a felkelők közötti egyeztetés célja az volt, hogy vegyék fel a munkát, és szüntessék be a harcot; ezen a ponton azonban a népbírósági tanács elnöke, Vida Ferenc belefojtotta a szót. A volt miniszterelnök aztán bírói kérdésre hozzátette, hogy Maléter ellenőriztette a kormány részéről az október 25-én kihirdetett tűzszünetet Budapest utcáin, ezért folyamatosan tartotta a kapcsolatot a vezérkari főnökséggel és a felkelőkkel egyaránt.

Erre a bíró ordítva kérdezte Maléter Páltól az október 28. utáni tevékenységéről: "Mondja meg, ön melyik oldalán állt a barikádnak?". Maléter Pál azt válaszolta, hogy a kormány megbízását teljesítette, amikor a harcoló csapatok közé ment. A tanú viszont továbbra is azt hangsúlyozta, hogy ezzel a felkelők élére állt. A tanú ezzel együtt elismerte, hogy Maléter Pál "jó kommunista" volt, nem akarta a Horthy-rendszert visszaállítani, noha a szovjet csapatok kivonulását támogatta. Azt is mondta, hogy a Corvin-köziek egyik vezetője, Pongrácz Gergely féltékeny volt Maléterre, nem értett egyet miniszteri kinevezésével. Nagy Imre viszont azt vallotta, hogy Maléter Pál jó választás volt a posztra, elődje, Janza Károly "tevékenysége komoly elégedetlenséget váltott ki" ugyanis a katonai vezetők körében. A hangfelvétel itt jól visszaadja a bíró kirohanását, miszerint Janzát meg kellett volna tartani, menesztésével Nagy Imre nagy hibát követett el.

Maléter Pál volt honvédelmi miniszter a Nagy Imre-per során mindvégig bízott abban, hogy nem ítélik halálra, ami érződik a hangfelvételeken a megszólalásaiból - mondta az MTI-nek Budapesten csütörtökön Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója a per teljes hanganyaga lejátszásának szünetében. A perben Nagy Imre néhai miniszterelnök mellett Maléter Pál volt, aki mindig egyenesen válaszolt Vida Ferenc népbírósági tanács elnök kérdéseire - jegyezte meg.


szólj hozzá: Interjú Rainer M. Jánossal

A Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet által szervezett magnófelvétel lejátszásának szünetében a történész megjegyezte: Maléter Pál "kicsit úgy került a perbe és a forradalmi események sodrába, mint Pilátus a Credóba", ugyanis nem politikus, hanem katona volt, aki a felettesei parancsát becsületesen végrehajtotta. Nagy Imrével valószínűleg semmiféle kapcsolata nem volt 1945 után (akkor a debreceni Ideiglenes Kormány megalakulásakor egy rövid időre találkoztak), pályájuk csak 1956-ban találkozott újra. A koncepciós perben azt igyekezett a Kádár-rendszer szolgálatában álló vád bizonyítani, hogy Maléter Pál az elejétől fogva a forradalom és szabadságharc oldalán állt, holott ez nem volt igaz, noha a fővárosi közvélemény is ezt tartotta róla tévesen. A perben ezt az állítást nem is sikerült bizonyítani. A valóságban ugyanis október 28-ig, a forradalom győzelméig a Kilián-laktanyában próbált rendet tenni a felkelőkkel szemben - folytatta.

Az október 29-én este a honvédelmi minisztérium képviselőivel folytatott tárgyalásokon már a kormánnyal szemben foglalt állást, igaz csak átmenetileg, hiszen október utolsó napján már Nagy Imre honvédelmi miniszter-helyettese volt. Ez viszont azért jöhetett létre, mert Nagy Imre álláspontja változott, és elfogadta a többpártrendszert, valamint az ország semlegességét - emlékeztetett. Rainer M. János azt is elmondta, hogy Maléter október 28-ig a magyar honvédség kisegítő műszaki alakulatait vezette a Kilián-laktanyában, ilyen minőségben került összeütközésbe a felkelőkkel. Itt a forradalom előtt 900 főnyi, politikailag megbízhatatlan, a hadsereget kisegítő személyzetet felügyelt, ahol összesen 12 fegyvert tartottak.

Elmarad a konferencia

Elmarad a vasárnapi kerekasztal-beszélgetés, amelyet június 15-én vasárnapra, a Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai ellen zajló per hanganyagának befejezésére időzítettek - közölték az Nyílt Társadalom Archívum nevében a szervezők. A közlemény szerint a hanganyag bemutatójához készített tájékoztatóban ugyan az jelent meg, hogy az ítélethirdetés lejátszása előtti órákban kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a Centrális Galériában, szervezési nehézségek miatt azonban ez a kerekasztal-beszélgetés elmarad. A közleményben úgy tájékoztatnak a szervezők, hogy mivel kétséges volt a hanganyag bemutatása, ezért nem tudtak a megfelelő módon, időben nekilátni a beszélgetés megszervezésének. Nem sikerült egyeztetni a résztvevőkkel, így a tervezett beszélgetés végül nem jön létre - közölték. A hanganyag vasárnapi részének, azaz az ítélethirdetésnek a lejátszása az eredetileg megadott időpontban, vasárnap délután 17 órakor kezdődik. Ezután következik a június 16-ai hivatalos rádióközlemény rekonstrukciója - áll a közleményben. Az eredeti tervek szerint a kerekasztal-beszélgetést a korral foglalkozó történészek, jogi szakértők és a Nagy Imre-per vádlottjainak életrajzírói részvételével tartották volna a hanganyag keltette benyomásokról, annak forrásértékéről és a felmerülő tudományos és etikai kérdésekről.

Uszta Gyula, a Rákosi-rendszer korábbi tábornoka tanúvallomásában azzal vádolta Maléter Pált, hogy az ő vezetésével vették be a budapesti pártbizottságot, miközben számos államvédelmi karhatalmistát lemészároltak. Ez a legtipikusabb hamis tanúzás, mert ennek a tettnek az igazi végrehajtója már a Nagy Imre-per alatt börtönben ült, igaz, ő is csak tévedésből lőtte szét a pártházat. A cselekményről Maléternek tudomása sem volt, mindenesetre "iszonyúan meghökkent" ezen a vallomáson, ami a hangfelvételen hallatszik is. Ez annak tudatában még megdöbbentőbb, hogy korábban Uszta és Maléter között majdnem baráti kapcsolat alakult ki - értékelte a helyzetet.

Az, hogy Maléter Pál nem vezethette a Köztársaság téri pártbizottság épülete elleni páncélos támadást, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még tankja sem volt. Az egyetlen ilyen harci gépjárműve ott állt a Kilián-laktanya egyik kapujába beszorulva, ami még hetekkel a szovjetek második bevonulása után is ott maradt - fejtegette Rainer M. János. A történész ismertetése szerint Uszta Gyula 1956. október 29-én jött haza a moszkvai vezérkari akadémiáról, így még az sem kizárható, hogy másnap azért találkozott Maléterrel, hogy információkat gyűjtsön róla a szovjeteknek, ám ez csak feltételezés.

Maléter Pál 1917-ben született, 1940-től a Ludovika Akadémiára járt, 1944-ben Erdélyben partizánként harcolt. A forradalom kitörésekor ezredesi rangban a bányász és építőmunkás egységek parancsnoka volt. A szabadságharc idején a Corvin-közi felkelőkkel tűzszünetet kötött, október 31-én pedig a nemzetőrség megalakításáról szóló tárgyalásokról tárgyalt a Parlamentben. Nagy Imre november 3-án nevezte ki honvédelmi miniszternek, ám még aznap este Tökölön, a szovjet csapatok főhadiszállásán fogságba ejtették. A Nagy Imre-perben halálra ítélték és kivégezték. A 25 évesen özvegyen maradt feleségének a Kádár-rendszer először mindössze egy sírásói állást ajánlott fel a Farkasréti temetőben. Maléter Pál politikai és jogi rehabilitációjára 1989-ben került sor.