Tovább vitáznak a magyar zsidók brandenburgi tömegsírján

Korábban

Tovább vitáznak a magyar zsidók tömegsírján

Magyar zsidókat rejthet egy vitatott brandenburgi tömegsír

A tömegsír feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon még májusban állította le, s jelenleg a brandenburgi tartományi fellebbviteli bíróság előtt van az ügy - emlékeztetett Horst Seferens szóvivő. A feltárást régóta követelő Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője az MTI-nek nyilatkozva a múlt csütörtökön - személyes véleményét megfogalmazva - megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a magyar hatóságok részéről semmifajta megkeresés nem érkezett az ügyben. Peter Fischer szerint Magyarországról senki nem érdeklődött, még a Mazsihisz sem.

Brandenburg tartományban hosszú ideje tart a vita a tömegsír körül, amely az idézett történészek szerint a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban. A sírban `elásott` magyar zsidókat - értesülések szerint 700-nál jóval többet - a nácik közvetlenül a háború vége előtt gyilkolták meg. Az alapítvány szóvivője közölte, hogy több hatóság mellett legutóbb Jamlitz község is fellebbezést nyújtott be a brandenburgi tartományi bírósághoz az első fokon született, nem jogerős ítélet ellen.

A tömegsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban `1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci hadsereg, az SS agyonlőtte.`

Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945 február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások 1971 májusában, egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg. Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek - ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található - egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona.

A jamlitz-lieberosei hatóságok még a 90-es évek közepén kezdtek hozzá a második tömegsír kereséséhez. A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatóját, Günter Morscht bízták meg azzal, hogy a helyszínre vonatkozóan további kutatásokat végezzen. Az igazgató számos aktát, illetve dokumentumot átvizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a tömegsír a legnagyobb valószínűséggel az egykori koncentrációs tábornak azon a területén található, amely Hans-Jürgen H. telke.

Hans-Jürgen H. 1999-ben Bajorországba költözött. A hatóságok minden törekvése ellenére mindeddig határozottan megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában maradt telken feltárási munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások `csökkenthetik telkének értékét`. A cottbusi bíróság májusban neki adott igazat, s a `tulajdonosi jogokra` hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését

Ismételten a haladéktalan feltárás mellett foglalt állást a Németországi Zsidók Központi Tanácsa. Peter Fischer, a tanács elnökségének tagja az MTI-nek csütörtökön hangsúlyozta: mélységes csalódottsággal tölti el, hogy a magyar hatóságok részéről senki nem kereste meg a németországi tanácsot, s egyetlen hatóság, illetve szervezet sem érdeklődött a meggyilkolt magyar zsidók iránt, még a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz sem. Peter Fischer a tömegsír feltárását alapvető humanitárius, illetve történelmi kötelezettségnek nevezte.

A brandenburgi belügyminisztérium ugyancsak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy tisztázzák a náci rezsim által elkövetett tömeggyilkosságok áldozatai maradványainak sorsát. Geert Piorkowski szóvivő azt a reményt fogalmazta meg, hogy a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s megkezdhetik a tervezett feltárást. Ugyanakkor közölte: a jamlitz-lieberosei hatóságok mindezzel párhuzamosan törekednek arra is, hogy az ügyre "bíróságon kívüli" megoldást találjanak, így egyebek között szóba jöhet a telek megvásárlása is. Mindezt Peter Fischer, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője is megerősítette, s egyben annak a reménynek adott hangot, hogy ez meggyorsíthatná a feltárást.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"