Szlovákia visszavásárolná a slovacikumokat
2008. október 2. 14:55 MTI
Jóváhagyta a szlovák kormány szerdán a kulturális tárca stratégiai tervezetét, melynek értelmében az a jövőben évente hárommillió koronát (százezer eurót) juttat a három nemzeti gyűjteménynek, a képtárnak, a könyvtárnak és a múzeumnak (összesen) arra a célra, hogy a külföldi műkereskedelemben felkutassák és "újrahonosítsák" az országból külföldre került muzeális értékeket képviselő "slovacikumokat" (szlovák vonatkozású alkotásokat).
Korábban
A művelődési szaktárca által előterjesztett stratégia szerint a három országos közgyűjtemény erre irányuló figyelme "elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia egykori országainak területére összpontosul" majd, de az európai műtárgypiacot is ugyanúgy szemmel fogják tartani, akár az Interpol illegális műkereskedelmet követő adatbankját. Olyan nagy aukciósházakkal is kapcsolatba lépnek, mint a Sotheby's, a Christie's vagy a Dorotheum. Külön figyelmet szentelnek majd azoknak a legjelentősebb időszakoknak, amikor a legtöbb slovacikum különféle módon, "a megélénkült kereskedelmi hullámok útján, diplomáciai úton vagy a lakosság kitelepítése során került a Szlovák Köztársaság területén kívülre".
Kiemelt figyelmet szentelnek azoknak az időszakoknak, így a 20. századnak, a monarchia szétesését követő időszaknak, amikor nagyon sok érték jutott erre a sorsra. Ezen műtárgyak közül "számos már a Szlovák Köztársaság határain kívül, még az I. világháború előtti, majd a két világháború közötti időszakban, akkor keletkezett, amikor alkotóik a hazájuk elhagyására kényszerültek. További ilyen hullám következett 1945, 1948 és 1968 után. Szerepet játszott ebben az is, hogy a II. világháború derekán az előre haladó frontvonal mögé evakuálták a német lakosságot, valamint az is, hogy a II. világháború után a kisebbségeket a Benes-dekrétumok alapján kitelepítették" - zárja ismertetését a TASR szlovák hírügynökség.
A szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok alapján nagyon sok szlovákiai magyart csehországi kényszermunkára deportáltak, majd a kényszerű lakosságcsere keretében közel százezer magyart telepítettek át Magyarországra. A teljes jogfosztás értelmében a szülőföldjük és ingatlanjaik elhagyására kényszerülő magyarok sokasága 25-50 kilós batyukkal, a lakosságcsere keretében távozók pedig sebtében összeszedett, szekerekre, teherautókra, vagonokra felpakolt ingóságaikkal mentek el a szülőföldjükről.
A pozsonyi Pravda a "slovacikumokkal" kapcsolatosan épp szerdán közölt egy írást, melynek címe szerint a szlovák kulturális miniszter a külföldön található rokkák visszavásárlására készül. Az írásban véleményt formáló művészettörténész, Alexandra Homolová szerint külföldön csak kivételes esetekben fordulnak elő slovacikumok. "A dokumentumok, műtárgyak többsége a szomszédos Magyarországon végezte, ahonnan azokat nagyon nehéz visszaszerezni". Ugyanitt Elena Machajdíková, a Szlovák Nemzeti Múzeum muzeológusa azt mondja, hogy a trianoni döntés "Szlovákia esetében előnytelen volt", mert Magyarország semmit sem volt köteles visszaszolgáltatni abból a húszezer műtárgyból, amit az 1896-os "millenniumi kiállításra Szlovákia területéről vettek kölcsön".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap