Tévéfilm az NDK végnapjairól
2008. október 8. 18:01 MTI
Szerdai felmérések szerint több millió német látta a SAT-1 televízió kétrészes, Wir sind das Volk (Mi vagyunk a nép) filmjét, amely az egykori NDK végnapjait, s a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó volt kommunista politikai szervezetek - köztük a hírhedt állambiztonsági minisztérium, a Stasi - kegyetlenkedéseit mutatta be, s a nézők nagy többsége sírt vagy könnyezett a drámai képsorok láttán.
A kereskedelmi csatorna által az elmúlt két este fő műsoridőben sugárzott film az 1989 utolsó hónapjaiban történteket egészen november 9-ig, a berlini fal lebontásáig idézte fel. A központi szálat egy NDK-ban élő család, s mindenekelőtt az édesanya, Katja Schell viszontagságai jelentették. Külön érdekesség, hogy az élettársa és gyermekének apja után Nyugatra szökni próbáló, de a keletnémet hatóságok kezére került, s a Stasi által lelkileg és fizikailag egyaránt könyörtelenül megkínzott Katját az a ma 38 esztendős Anja Kling játssza, aki annak idején 19 évesen az NDK-beli Potsdamból nővérével együtt menekült Nyugat-Berlinbe, mégpedig öt nappal a fal leomlása előtt.
Katja élettársa - akit a filmben az ugyancsak neves Hans-Werner Mayer alakít - már jóval korábban Berlin nyugati felébe szökött át, ahol egy helyi televíziónál kapott állást. S attól kezdve nem tett mást, mint hogy igyekezett leleplezni az NDK-s önkényuralmat, s megszervezni Katja és fia menekülését. A kisfiú az édesanya sikertelen menekülési kísérlete során a szerencsének köszönhetően Magyarországon keresztül átjut Ausztriába, ahonnan végül apjánál, Nyugat-Berlinben köt ki. Katja Schell azonban szörnyű hónapokat él át a Stasi börtönében.
Közben - egy másik szálon - két ellenzéki keletnémet fiatal a kamera segítségével igyekszik leleplezni az NDK-ban zajló kegyetlenkedéseket, a másként gondolkodókkal, illetve a tüntetőkkel szembeni brutális fellépéseket. Az általuk készített filmeket életük kockáztatásával juttatják el Katja férjének, s azok a nyugatnémet televízióban rögtön bemutatásra kerülnek.
A SAT-1 televízió filmje megdöbbentő hitelességgel, eredeti kép- és hangfelvételekkel ábrázolja a kommunista állam utolsó hónapjait. Hátborzongató az 1989 október 9-i, több mint 120 ezres lipcsei tüntetés felidézése: a diktatúra ellen tiltakozó tömeg feltartóztathatatlanul menetelt előre, s mind hangosabban a "Mi vagyunk a nép" (Wir sind das Volk) jelszót skandálta. Közben a kelet-berlini pártközpont egyik szobájában a csak hátulról látszó akkori államfő és pártvezér, Erich Honecker csupán azt hajtogatja: "Mit mondanak? Nem hallok semmit..." Majd néhány napa múlva - október 18-án - elhangzik nyilatkozata, amelyben betegségére hivatkozva Egon Krenz javára lemond a hatalomról. Újra látni a képernyőn Günter Schabowskit, amint november 9-én a televízióban is beolvassa az NDK polgárainak külföldi kiutazását engedélyező, s a berlini fal éjszakai lebontását kiváltó nyilatkozatát. Miközben Katját a Stasi börtönében szinte az utolsó pillanatig szörnyű terrornak vetik alá.
A film - akárcsak az akkori események - pozitívan zárul. A meghurcolt család tagjai egymásra találnak, a bátor filmesek már Nyugat-Berlinben ünnepelnek, ahová hömpölyögnek a boldog keletnémetek százezrei.
Németországban az elmúlt időszakban számtalan film készült az egykori NDK-ról, az ottani szenvedésekről, a leírhatatlan emberi tragédiákról, illetve helytállásokról. A sort még mindig a 2007-es Oscar-díjas, a Stasi tevékenységét bemutató "A mások élete" (Das Leben der Anderen) vezeti, amelyet nagy sikerrel mutattak be a világ számos országának filmszínházaiban. Az utóbbi időben azonban a mozi helyett a televízió kezdte kisajátítani a témát, a ZDF televízió filmje, "A Checkpoint Charlie asszonya" (Die Frau von Checkpoint Charlie) például óriási visszhangot - s elismerést - váltott ki. Az első értékelések szerint a "Mi vagyunk a nép" azonban még ezen is túltett, mindenekelőtt a tragikus és történelmi események hiteles felidézésével. Mintegy jelezve azt is, hogy az NDK-s múlt - 18 évvel a német egység helyreállítása után - még mindig számos feldolgozatlan témát tartogat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival 20:20
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap