Zsidómentő spanyol diplomata emléke előtt tisztelegtek Budapesten
2008. október 28. 12:16 MTI
A vészkorszak idején magyar zsidók ezreit megmentő Ángel Sanz Bríz spanyol diplomata emléke előtt tisztelgett hétfőn a budapesti Spanyol Nagykövetség, amely az alkalomból konferenciát rendezett a Cervantes Intézetben.
Korábban
Jaime Vándor, a Barcelonai Egyetem professzora, aki Budapesten élt a vészkorszak idején, előadásában személyes élményeit elevenítette fel, elmondta: Bécsben született 1933-ban, majd 1939-ben Budapestre menekültek. Édesapja, aki magyar és spanyol állampolgár is volt, Barcelonába folytatta útját. Édesanyjával és testvérével később a Szent István parkban, az egyik úgynevezett "védett" spanyol házban kaptak menedéket.
Szólt arról, a házban mintegy ötszáz zsidó kapott menedéket. Szörnyű körülmények között éltek, sokat éheztek és fáztak, voltak, akik éhen is haltak. Ángel Sanz Bríznek nagyon nehéz dolga volt, védte őket deportálástól, élelmiszert szállíttatott nekik, és állandó huzavonában állt a magyar hatóságokkal - mondta Jaime Vándor.
Harsányi Iván, a Pécsi Tudományegyetem professzora előadásában kitért arra, hogy a hivatalos változat szerint a mentési ötlet magától Franco tábornoktól, a spanyol állam akkori vezetőjétől származik. A hivatalos változat arra szolgált, hogy egy bizonyos időszakban megnövelje Spanyolország manőverezési lehetőségeit. A férfi Madrid előzetes engedélye nélkül menekítette az embereket védett épületekbe, tetteit valószínűleg a budapesti események motiválták.
Ángel Sanz Briz (1910-1980) spanyol diplomata volt. 1944-ben a holokauszt alatt magyar zsidók ezreit mentette meg spanyol útlevelekkel. Eleinte csak szefárd (ibériai származású), majd minden zsidó embernek gyártott spanyol dokumentumokat. Később megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami, a Világ Igaza kitüntetést is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap