A kádári leszámolásról vitáznak a kutatók
2008. november 17. 15:10
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán 16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye "A rendpárti forradalmárok halála" címmel tart előadást.
A tudományos rendezvényen a történészek azt elemzik, hogy miként történhetett meg, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar történelemben korábban elképzelhetetlen méretű megtorlás zúdult az országra. A szakemberek által gyakran említett példa segíthet megértetni az utókorral, hogy milyen nagyságú volt a kádári hatalom megtorlása: 1849-ban a véreskezű Haynau alatt a bírói ítélettel kivégeztetett személyek száma 126, míg a Horthy-féle ellenforradalom idején, 1919–1920-ban „csupán" 74 volt.
Ezzel szemben 1956 után a bírói mezbe öltöztetett megtorlások halálos áldozatainak számát egyes kutatók 230 főre teszik, velük ellentétben néhány jogtörténész úgy becsüli, hogy a politikai okokból kivégzettek száma elérte vagy akár meg is haladta a 400 főt. Ezen kívül arra is emlékeztetnek a szakemberek, hogy 1956 november végétől 1959 végéig több mint 35 ezer ember ellen indult eljárás, közel 24 ezret ítéltek el, a bírósági ítélet nélkül internáltak száma elérte a 13000 főt.
A kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A vádlotti beismerés elérésére minden törvénytelen eszközt bevetettek a nyomozás hosszú hetei-hónapjai alatt; a külvilágtól teljesen elszigetelt vádlottal szemben súlyos fizikai bántalmazások, pszichikai ráhatások, fenyegetések, zsarolások fordultak elő, ugyanakkor gyakran homályos „előnyöket" helyeztek kilátásba a beismerés esetére. A vádlotti beismeréseket – melyek minden esetben a peranyag túlnyomó részét tették ki – nem támasztotta alá tanúvallomás, egyéb bizonyíték.
A bíróságok nem indokolták, jogilag nem támasztották alá az ítéleteiket. Az ítéletekben jogi indoklás helyett túltengett a marxista szemináriumok színvonalán álló „politikai helyzetelemzés". A védelem jogai rendkívül korlátozottak voltak; a vádlottal csak a nyomozás lezárása után, a beismerés után találkozhattak. A tárgyaláson kérdéseket nem tehettek fel, bizonyítási indítványaikat elutasították.
Az Emklékpont konferenciáján a szakemberek nemcsak a megtorlás országos összefüggéseit, hanem a leszámolás helyi működési mechanizmusát is elemzik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.