Sírrablók és kincskeresők Németországban
2008. december 9. 10:54
Az elrejtett kincsek felkutatásának története az ősidőkre vezethető vissza. A romantikus felfogás alapján a kincskeresők afféle kalandoroknak tűnhetnek, azonban szakszerűtlen tevékenységük a régészeti leletekből nyerhető információk megsemmisülését okozzák. A németországi Biberach múzeumának Sírrablók-kincskeresők című új időszaki kiállítása az így előkerült leleteket mutatja be.
A kincskeresők "lelkesedése” napjainkig töretlen: a német rendőrség közel 1000 sírrablóval számol. Az új technikák (fémkereső, GPS) segítségével az amatőr régészek és a kincskeresők komoly előretörést értek el a rejtett értékek felderítésében. Sajnos sokszor a hozzá nem értésük miatt semmisül meg a valódi régészeti „kincs”: a leletekből nyerhető sokrétű információ. A régészek ugyanis a leletkörülmények, -összefüggések és a feltárás során tett megfigyelések segítségével tudnak minél több információt gyűjteni, amely kiemelten fontos a végkövetkeztetések levonása szempontjából. A tudományos kutatás ezért az összefüggések vizsgálatára, nem pedig magukra a tárgyakra helyezi a fő hangsúlyt. Ezzel szemben a kincskeresőket csupán a leletek érdeklik.
Az időszaki kiállítás érzékletesen világít rá, hogy a leletek a földből hozzá nem értő történő kivételénél hogyan tűnnek el a pótolhatatlan információk, és ezáltal a múltunk egy darabja miként válik rekonstruálhatatlanná. Sírrablás talán azóta létezik, amióta a holttesteket gazdag mellékletekkel temették el. Így például egy 2006-2008 között feltárt ludwigsburgi temetőnek több mint 90 %-át még az ókorban kirabolták. A sírok fosztogatói feltehetően korai keresztények lehettek.
A „sírrablók alagútjában“ nevű részben jelentős kincsleletek és tárgyak tekinthetők meg, többek között a 17. századi boxberg-schweigen-i 2500 darabos éremlelet, illetve az Egesheim melletti ún. „Heidentor” korakelta áldozati helyről (i.e. 7-4. század.) származó fibulák, ékszerek, fegyverek és további leletek a, valamint az eschenz-i arany poharak (Svájc, i.e. 2500–1600 körül).
A kincsrablók jelenléte a Kárpát-medence országaiban is tetten érhető. A kincseket először a 18. század második felétől kezdték célzottan keresni, sőt a napóleoni háborúk idején állami vállalkozás keretében egy katonatiszt vezetésével próbáltak rálelni a dák kincsekre, amelyekkel a viaskodások miatt üressé vált kincstárat kívánták feltölteni. Kutatásaik azonban nem vezettek sikerre, ahogy a hivatali aktákban oly sokszor előforduló beadványok alapján másokéi sem. Elsősorban a véletlennek köszönhetően bukkantak azokra a kiemelkedő leletekre (pl. nagyszentmiklósi kincs, szilágysomlyói és osztrópatakai leletek), melyek egy-egy korszak kutatását ma is meghatározzák. Mivel az államkincstár szintén részesedett a leletek értékéből, így a hatóságok kiemelten figyelték, hol és kik találnak nemesfém tárgyakat (ékszerek, érmek stb.) és igen nagy hatékonysággal jártak el az ügyekben.
Az 1867-es kiegyezés után a sorra szerveződő régészeti egyletek, valamint a régiséggyűjtők törekedtek az előkerült tárgyak megmentésére és a leletkörülmények tisztázására. Tevékenységüknek köszönhetően született meg a múzeumok országos hálózata. Míg a pártállam idején a kincskeresés, éppen a nemesfém tárgyak miatt, az el nem tűrt tevékenységek közé tartozott, addig a rendszerváltással együtt sorra jelentek meg a hivatásos és amatőr "kincsvadászok”. Míg nagy részük elsősorban érdeklődésből és érdeklődés szintjén járja a vidékeket, addig itt is azok okozzák a súlyos problémát, akik üzletszerűen űzik ezt a tevékenységet. Működésük súlyos károkat okozott és okoz a régészeti kutatásnak, ám az utóbbi időben a hatóságok komolyabban figyelnek rájuk, és ennek köszönhetően egyeseket sikerült tetten is érni és a leleteket lefoglalni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Mussolini
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
- Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
- Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
- Nem avatkozott be a nemzetközi közösség Etiópia olasz lerohanásába
- A diktátor veje
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.