Kazahsztánban éltek a legősibb lótenyésztők
2009. március 6. 13:27 MTI
Ötezer ötszáz évvel ezelőtt, a korábbi feltételezésekhez képest egy évezreddel korábban háziasították a lovakat, mégpedig a mai Kazahsztán területén - jelentették be angol kutatók.
Korábban
A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és a hadviselésre. Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának időpontját. A régészek meggyőződése szerint azonban most sikerült választ kapniuk a kérdésre, miután megtalálták a világ legősibb lótenyésztő farmját - a telepet az úgynevezett botaji kultúra népe üzemeltette a mai Kazahsztán területén az i.e. 4. évezredben.
Lócsontok, fogak, valamint a kancatej tárolására szolgáló cserépedények maradványai azt sugallják, hogy az Uraltól keletre szelektíven tenyésztették, s munkára fogták a lovakat, mégpedig 2000 évvel korábban, mint tették ezt az európaiak. Alan Outram, az Exeteri Egyetem kutatója szerint ezek a leletek, amelyekről a Science című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, megváltoztatták a tudósoknak a korai társadalmak fejlődésével kapcsolatban vallott nézeteit.
"Amennyiben egy közösség lovakra tesz szert, megnövekednek szállítási kapacitásai és kereskedelmi lehetőségei, ahogy jobbak lesznek győzelmi kilátásai is egy hadviselés esetén. Amennyiben a lovak domesztikálása ilyen korán történik, gondolnunk kell arra is, hogy a velük kapcsolatos gazdasági és társadalmi változások is előbb következtek be" - magyarázta Alan Outram, aki szerint lehetnek még korábbi lótenyésztő telepek, amelyeket eddig még nem tártak fel.
A kutatók némelyike ugyan korábban is feltételezte, hogy a botaji népesség volt az első lótenyésztő közösség, ám más tudósok szerint pusztán lovakra vadásztak. Alan Outram és kollégái három döntő bizonyítékra leltek, amelyek egyértelművé teszik, hogy a botaji kultúra népe domesztikálta elsőként a lovat. Leleteik alapján bizonyos, hogy a botaji lovak lábszárcsontja azonos a későbbi bronzkori lovak lábszárcsontjával, viszont nagymértékben különbözik a vadlovakétól. Ez valószínűsíti a háziasítást.
A brit kutatók a lovak fogain olyan elváltozásokat azonosítottak, amelyek a zabla és kantár használatára utalnak. Végül a cseréptöredékek vizsgálata olyan szerves anyagok maradványait mutatta ki, amelyek azt bizonyítják, hogy ezekben az edényekben kancatejet tároltak. Az erjesztett kancatej, a kumisz egyébként még napjainkban is igen népszerű Kazahsztánban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.