Megszállás és a kollaboráció a Holokauszt Emlékközpontban
2009. március 17. 13:40 MTI
Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban - tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
Korábban
A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. A márciusi program a Megszállás és kollaboráció címet kapta. A történész beszélt arról, hogy honlapjukon havi rendszerességgel közzétesznek a hónap témájához kapcsolódó oktatási segédanyagokat és tanulmányokat. Legutóbb Szita Szabolcs történész Magyarország német megszállása és a zsidóság című tanulmányát tették fel portáljukra.
A kiállításból a témához kapcsolódóan Pécsi Tibor két terem anyagát emelte ki: az egyik a zsidók vagyontól megfosztását mutatja be, ahol az erre vonatkozó rendeletek közül több tucat másolatai tekinthetők meg. A másik teremben a zsidók szabadságtól megfosztását mutatják be. Látható például az 1944. márciusi rendelet, amely előírta, hogy a zsidók nem hagyhatják el Budapestet, valamint a Dávid-csillag viseléséről szóló rendelet, amelynek alapján minden hat éven felüli zsidónak minősülő állampolgárnak viselnie kellett a megkülönböztető jelet.
A szakember emlékeztetett: csütörtökön lesz 60 éve, hogy a náci Németország megszállta Magyarországot, ennek következményeire is emlékeztet a kiállítás. Horthy Miklós kormányzó a megszállás után német nyomásra leváltotta a német-magyar szövetségen lazítani igyekvő Kállay Miklós miniszterelnököt, helyére pedig a korábbi berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki, aki a korabeli rossz nyelvek szerint jobban beszélt németül, mint magyarul.
A tárlat arra is felhívja a figyelmet, hogy a náci Németország Adolf Eichmannt egy mindössze 120 tagú kommandóval küldte Magyarországra a zsidók kiirtására. Ez természetesen nem lett volna elegendő a zsidók tömeges lemészárlásának előkészítésére, ahhoz kellett a magyarországi rendőrség, csendőrség, a minisztériumok és az önkormányzatok aktív közreműködése, amellyel a zsidókat 56 nap alatt minden emberi és polgári joguktól megfosztották - közölte Pécsi Tibor.
A németekkel való kollaborációnak különböző formái voltak: Horthy Miklós hallgatólagos beleegyezést tanúsított a holokauszt végrehajtásában, a zsidókat jogaiktól megfosztó rendeletdömping kitervelői pedig Baky László és Endre László belügyi államtitkárok voltak, akik közül az előbbiről kiderült, hogy a németek fizetett ügynökeként tevékenykedett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.