Kárpótolhatják a Kárpátaljáról elűzött cseheket
2009. március 20. 07:49 MTI
Csehország kárpótolni fogja a Kárpátaljáról 1938-1939-ben és a II. világháború idején a magyar és a szovjet hadsereg által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat. A kárpótlást lehetővé tevő törvényjavaslatot csütörtökön a végső, harmadik olvasatba utalta a cseh képviselőház.
Korábban
Az érintetteknek írásos dokumentumokkal bizonyítaniuk kell, hogy az adott időszakban milyen ingatlan vagyonuk maradt Kárpátalján. Ennek alapján azután maximum kétmillió koronás kártérítést kaphatnak a cseh államtól. A kárpótlási kérelmet úgy a károsultak és leszármazottjaik is benyújthatják, mégpedig 2012 végéig. Feltétel, hogy az egykori csehszlovák állampolgár ma cseh állampolgársággal rendelkezzen. A ma Szlovákiában élő károsultakra tehát a kárpótlás nem vonatkozik.
"Kompromisszumos megoldás. Lehet, hogy valaki veszíteni fog ezen, de a másik oldalon az államkassza kibírja ezt a terhet" - jelentette ki Eva Dundácková képviselő, a törvényjavaslat egyik kidolgozója. Szakértői elemzések szerint várhatóan mintegy 400 személyt fog érinteni ez a kárpótlás, s az államkassza kiadásai mintegy 800 millió koronát tesznek ki.
Csehszlovákia és a Szovjetunió 1946-ban szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától.
A Kárpátaljáról a II. világháborúval összefüggésben elüldözöttek egy évtizede Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után a ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. Josef Havel szerint jelenleg mintegy 220 személy követeli vissza egykori vagyonát. A kárpótlásra jogosultak száma szerinte legfeljebb 400-ra emelkedhet.
A cseh pénzügyminisztérium korábbi becslése szerint az elvesztett vagyon összértéke mai áron mintegy 10 milliárd korona lehet. Egy korábbi sajtójelentés szerint a mintegy 200 ember együttesen mintegy 370 millió korona értékű vagyonért kér kárpótlást. Az illetők Kárpátalján hagytak egyebek között 134 családi házat, 30 falusi gazdaságot termőföldekkel és 20 ipari műhelyt.
A Podkarpatská Rus szervezet 2001 decemberében Forrai Kristóf akkori prágai magyar nagykövetnek is levelet küldött, amelyben azt tudakolta, hogy Magyarország kész-e kárpótlást nyújtani az elüldözötteknek azokért a károkért, amelyeket nekik okozott. Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de 1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd Prága átadta a Szovjetuniónak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait 18:05
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap