Ideiglenesnek szánták a magyarországi gettókat
2009. április 10. 09:38 MTI
A magyarországi zsidóság gettókba kényszerítését mutatja be a Holokauszt Emlékközpont áprilisi tematikus tárlatvezetésein - mondta el az 1944-es esztendő történéseit felidéző oktatási programokról Pécsi Tibor, az intézmény programvezetője.
Korábban
A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. Az áprilisi program a Falak mögött - gettósítás címet kapta - közölte.
Felidézte, hogy a náci Németországgal kollaboráló magyar közigazgatás a munkácsi gettót hozta létre először a második világháború idején Magyarországon. Ez 1944. április 16-ra esett, erre emlékezve rendezik meg minden évben ezen a napon a magyar holokauszt napját. A tárlatvezetés arra is felhívja a figyelmet, milyen felelőssége volt a magyar államnak és a társadalomnak a gettók felállításában - mutatott rá.
A kiállítás arra is rávilágít, hogy ellentétben az Európa más területein felállított gettókkal, amelyeket több évre alakítottak ki - Magyarországon olyan gettókat hoztak létre, amelyekről tudták, hogy csak néhány hétre zárják oda a zsidókat, mivel onnan gyűjtőtáborokba szállították, majd deportálták őket - mondta. Hozzátette: a gettók létrehozására felszólító belügyminiszteri rendeletet gyorsan végrehajtották, néhány kivétellel: a hódmezővásárhelyi és szekszárdi polgármester például egyáltalán nem hajtotta végre az utasítást.
A kiállítás bemutatja többek közt a zsidó tanács, a cionisták és Kasztner Rezső tevékenységét is, aki a gettókból az utolsó pillanatokban menekített ki zsidókat a deportálás elől - magyarázta. Pécsi Tibor kitért arra, hogy a náci faji politika fontos eleme volt a gettók kialakítása, ami "a politikai jogfosztás és a fizikai megsemmisítés közötti állomás volt félúton". Ennek során a zsidókat elkülönítették, ugyanis az államigazgatás azt igyekezett sulykolni, hogy a zsidóság nem egyenértékű a többi államalkotó nemzetiséggel. A gettókba zárt emberek gyakran naponta csak egy deci levest kaptak, s nem számított kivételnek, ahol 15-en zsúfolódtak össze egy szobában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.