Bejárták a ciszternarendszert a budai Vár tövében
2009. május 11. 08:13 MTI
Száznál is több látogató gyűlt össze szombaton, hogy megcsodálja a Várkert kioszktól északra nemrég megtalált ciszternákat. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint fogadótermeket lehetne kialakítani a föld alatti terekben, amelyek a megmentésre váró Várkert bazár bemutatását szolgálnák.
Korábban
Nagyjából 2 hónappal ezelőtt, egy csatornaépítés során bukkantak a Várkert bazár alatt 4 méterrel található, az 1870-es években épült, gazdagon díszített ciszternára. A reneszánsz palotákat idéző, boltíves helyiség feltárását követően a szakemberek több hasonló ciszterna mellett az azokat összekötő alagutat is megtalálták.
Ugyan a rendezvény délután 3 órára volt meghirdetve, azonban a nagy számú (és korán érkező) érdeklődő csoportoknak már fél órával a kezdés előtt elkezdte a terület értékeiről szóló ismertetést Bánszki László építésvezető. A ciszternákról, megtalálásukról Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum régésze tartott előadást, majd három után néhány perccel megkezdődött a leereszkedés az egyik föld alatti terembe. Mivel a szűk bejárat miatt csupán egyetlen létrán mászhattak le- és fel a látogatók, s a teremben sem tartózkodhatott egyszerre több tizenöt embernél, a ciszterna bemutatása két órán keresztül tartott. A felszínre visszatérőket Janotti Judit műemlékfelügyelő látta el információkkal a terület egyelőre még nem védett értékeiről.
"Eleinte fogalmunk sem volt, hogy mi lehet ez, sok dologban még most is csak találgatni tudunk, de az már biztos, hogy a királyi palota, valamint a környéken található, a második világháború környékén lerombolt lakóházak innen nyerték a vizet" - tette hozzá. Elmondta, hogy tervrajzokat nem, csak leírásokat találtak a ciszternarendszerről, amely a Duna vizét megszűrte, majd hatalmas termeiben tárolta. A tiszta vizet egy gőzmotor segítségével jutatták el a rendeltetési helyére, a műveletet abból a szivattyúházból irányították, amely ma a Várkert Kaszinónak ad otthont.
"Még nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a műemléki jelentőségű területnek a sorsa. Annak örülünk, hogy egyáltalán feltártuk, a csatornát építő cég hozzájárulásával feltérképezhettük, és hogy úgy tűnik, nem keletkezik benne semmilyen kár sem" - mondta el Janotti Judit. Hozzátette: elhelyezkedése eleve védettséget ad a ciszternarendszernek, de még gondolkodnak, hogy kérjenek-e rá külön védettséget. Az sem dőlt el, hogy a jövőben az objektum látogatható lesz-e.
A jelenlévő szakértők nem értettek egyet abban, hogy a ciszternarendszer meddig látta el feladatát és mikor váltotta fel a modernebb vízvezeték. Azt biztosan tudják, hogy az 1900-as évek első éveiben már egy egységes budapesti csatornarendszer biztosította a főváros vízellátását, véleményük szerint ezért is feledkeztek meg a ciszternáról, amelynek megtalálása meglepetésként érte a szakembereket.
A viszonylag jó állapotban maradt, a szakértők által építéstörténeti kuriózumként emlegetett ciszternarendszert szombat délután először, és egyelőre utoljára nyitották meg az érdeklődők előtt, akik kisebb csoportokban egy létrán mászhattak le a 4 méteres mélységben található ciszternákba. A kékfalú, boltíves helyiségekre sokan voltak kíváncsiak, vállalkozóbb szellemű szülők gyerekeikkel együtt tettek egy rövidke föld alatti kirándulást.
“Mindenképpen meg kell őrizni az utókornak ezeket a ciszternákat, hiszen az 1870-es években Budapestet formáló zseniális mérnöki gondolkodás, egységre törekvés kordokumentumai” – jelentette ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki a látogatókkal együtt maga is lemászott a terembe. Mezős Tamás úgy véli, hogy a megőrzés legbiztosabb módja, ha funkciót találnak az objektumnak, így ezekben a termekben lehetne kialakítani azt a fogadóteret, ahonnan föld alatti megközelítési lehetőség nyílna a Várkert bazárhoz. Jelenleg ugyanis az előtte vezető és fölöttébb forgalmas úton kell átvágnia annak, aki közelebbről akarja megnézni a lezárt és pusztuló műemléket. A ciszternákhoz előbb természetesen lejáratot kellene építeni, megnyitni azokat a rakpart irányából – tette hozzá Mezős Tamás.
A Várkert bazárral kapcsolatos tervezés már csak azért is időszerű, mert a műemlék-együttes gyalázatos állapotban van: áprilisban Citromdíjat is kapott az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságától. Ugyan az állami tulajdonban lévő műemlék újbóli hasznosításával kapcsolatban több terv született, azonban a jelenlegi fenntartó Várgondnokság véleménye szerint is néhány éven belül visszafordíthatatlanul károsodni fognak műemléki értékei a további tétlenség esetén.
További részletek a Műemlékem.hu cikkében
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
