A klíma kényszerítette alkalmazkodásra a Karib-térséget
2009. május 29. 10:47 MTI, Science Daily
A múltbéli tapasztalatokból okulva sikeresen alkalmazkodhatunk a jelenlegi éghajlatváltozáshoz - állítja egy nemzetközi kutatócsoport. Egy tíz éves kutatás eredményei szerint a legutolsó jégkorszaktól Amerika felfedezésig markáns változásokra kényszerítette a Karib-térséget az éghajlatváltozás.
Korábban
"Távoli őseinknek szembe kellett nézniük az emelkedő tengerszint és a szélsőséges időjárás okozta veszélyekkel, a klímaváltozás miatt eltűnt növényfajták kiváltotta éhezéssel, de megtanultak alkalmazkodni" - hangsúlyozta a kutatást irányító Jago Cooper, a Leicesteri Egyetem régészeti és ókortörténeti intézetének tudósa.
A kutatás, amelyben brit, kubai és kanadai tudósok is részt vettek, 1997-ben indult. A tudósok a Karib-térségben régészeti leletek és paleoökológiai adatok sokaságát, a települések struktúrájának változását, az élelmezési stratégiákat és a házépítés módszereit vizsgálták, ennek alapján következtettek arra, hogy miként alkalmazkodott a térség lakossága i.e. 5000 és i.sz. 1492, vagyis Amerika felfedezése közötti időszakban az éghajlatváltozáshoz. A tanulmány a New Scientist legújabb számában látott napvilágot.
A legutolsó jégkorszak végétől 5000 év alatt a karibi térségben 5 méterrel emelkedett a tengerszint. A hurrikánok, a tengeri viharok nem csak a parti részeket, hanem a beljebb lévő térségeket is sújtották. Emelkedett a talajvíz szintje, amely ráadásul sóssá vált. A lakosság azonban nemcsak hogy nem hagyta el a parti sávot, hanem a lagúnákban cölöpházakban élt.
Jago Cooper szerint a modern településeket sokkal jobban veszélyeztetik az árvizek, mivel "sérülékenyebb" helyeken létesültek. A bennszülöttek cölöpházai viszont biztonságban voltak, a víz a cölöpök között örvénylett, de nem jutott be a lakóhelyiségekbe. A prekolumbián településeket gyakorta barlangok közelében hozták létre, így a lakosoknak volt hol menedékre lelniük a hurrikánok idején. A házakat helyi nyersanyagból építették fel, így ha a természeti csapás következtében károsodtak is, könnyű volt újjá építeni őket. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy miként "diverzifikálta" a karibi lakosság az élelemtermelést, hogy megküzdjön a táplálékforrások szűkös voltával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap