Bemutatják a szecesszió elfeledett művészét
2009. július 6. 14:22 MTI
A bécsi szecesszió elfeledett művésze, Josef Maria Auchentaller munkásságát mutatja be a bécsi Ludwig Múzeum kiállítása, amelyen mintegy háromszáz festményt, grafikát, plakátot, vázlatot, ékszert és archív fotót tekinthetnek meg az érdeklődők.
Korábban
A maga korában sikeres és elismert Auchentallert az utókor kevéssé ismeri. Művei leginkább a nagyközönség elől elzárt magángyűjteményekben lelhetők fel, s életművét még mindig csak részben azonosították. A szeptember 21-ig nyitva tartó kiállítás azonban széles merítést nyújt a sokoldalú művész életművéből.
Josef Maria Auchentaller 1865-ben született; a bécsi művészeti akadémián folytatott tanulmányai után Münchenben dolgozott, ottani tartózkodása alatt grafikákat készített a Jugend (Fiatalság) című művészeti folyóirat számára - a lap neve után kapta németországi elnevezését (Jugendstil) a szecessziós stílus.
Bécsbe visszatérve csatlakozott az ottani szecessziós mozgalomhoz, nem sokkal annak megalapítása után. Tevékeny szerepet játszott a művészcsoport több kiállításának szervezésében és művei rendszeresen megjelentek a csoport híres folyóiratában, a Ver Sacrumban. Ő tervezte a nagy hírű hetedik szecessziós kiállítás plakátját és katalógusának borítóját is. Ezen a tárlaton mutatták be Gustav Klimtnek a Bécsi Egyetem számára készített első nagyméretű festményét, a Filozófiát. Az azóta megsemmisült képek az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb művészeti botrányát idézték elő szokatlan ábrázolásmódjukkal.
Ma is látható a bécsi Szecesszió Házában Klimt híres Beethoven-fríze, megsemmisültek viszont azok a falfestmények, amelyeket Auchentaller készített a Beethoven-kiállításra. A Ludvig Múzeum kiállítása korabeli fotók segítségével ezeket is bemutatja. Auchentaller az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb ékszerkészítő vállalkozásának alapítója, Georg Adam Scheid lányát vette feleségül, s közeli rokonságban és barátságban állt a Thonet-családdal is. Családtagjait számtalan portrén, de plakátokon is megörökítette. Sok ékszert tervezett a Scheid-vállalatnak, amelynek több országban, köztük Magyarországon is volt telephelye - a kiállításon látható képek egyike éppen a budapesti üzemét ábrázolja.
Sikerei ellenére Auchentaller Bécsben anyagi gondokkal küszködött, ezért felesége az 1900-as évek elején panziót építtetett az olaszországi Gradóban. A vállalkozás gyümölcsözőnek bizonyult, a szálló a bécsi nagypolgárság egyik kedvelt üdülőhelye lett. Auchentaller ezután fokozatosan elszakadt a bécsi művészvilágtól és Grado lett művei egyik leggyakoribb témája.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
- Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap