Béna kém volt Hemingway
2009. július 14. 10:25 The Guardian
Egy, az amerikai KGB-ügynökökről nemrég megjelent könyv meglepő állítással sokkolt: eszerint Ernest Hemingway is a szovjeteknek dolgozott, bár nem szolgált semmilyen hasznos információval sem megbízóinak.
Korábban
Az idei év a Hemingway-szenzációktól hangos: beszámoltak egy tervezett életrajzról, önéletrajzának egy újabb, bővített kiadásáról, illetve az interneten közzétették kubai otthonában talált iratait is, és egy újabb mozifilm is készül Szigetek a sodrásban című művéből.
A múlt héten megjelent Spies: The Rise and Fall of the KGB in America című könyvből azonban kiderül, hogy a Nobel-díjas író egy ideig a KGB-nek is dolgozott. A John Earl Haynes, Harvey Klehr és Alekszander Vassziljev által jegyzett mű az utóbbi szerző jegyzetein alapul, amelyeket az 1990-es években a sztálini éra levéltári anyagai alapján készített Moszkvában.
A feljegyzések szerint a férfit - ahogy azt már korábban is gyanították - 1941-ben, kínai utazása előtt szervezték be Argo néven, miután Havannában és Londonban többször is találkozott a kémszervezet tagjaival, és kifejezte lelkesedését a nekik végzendő munka iránt. Ennek ellenére semmilyen hasznos információval nem szolgált, és sosem végzett hasznos munkát: nem meglepő hát, ha az évtized végére megszakították vele a kapcsolatot. A könyv szerint így az is felmerül: mi van, ha az író mindezt csak irodalmi inspiráció miatt végezte, ahogy ilyen okokból segítette az Egyesült Államokat a második világháborúban, amikor Kuba északi vizein német tengeralattjárók után kutatott El-Pilar nevű hajójával.
A felfedezés nem meglepő, hiszen az elmúlt években a kor több művészéről és írójáról derült ki, hogy hasonló tevékenységet folytattak, vagy megítélésük sokkal bonyolultabb a korábban gondoltnál. Így George Orwell az angol belbiztonságot segítette, Erroly Flynn a náciknak dolgozott, és Capa fotót hamisíthatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap