Nincs pénz a vietnami kincsek feltárására
2009. július 30. 09:11
A régészek pénzhiány miatt nem tudják feltárni azokat a legtöbbször értékes rakománnyal vagy kincsekkel elsüllyedt hajókat, amelyek a történelem során Vietnam folyóiban vagy part menti vizeiben vesztek oda.
Korábban
A helyi kormányzat húsz évvel ezelőtt egy, a víz alatti régészeti feltárásokra szakosodott kutatóközpont felállítását tervezte, ám azt Tong Trung Tin, a Vietnami Régészeti Intézet igazgatója szerint sosem hozták létre. A legtöbb régészeti kutatást így a külföldi expedíciók végzik el.
1998-ban például Hoi An partjaihoz közel, a Cham sziget mellett egy szingapúri vállalatot kértek fel egy elsüllyedt hajó roncsainak átkutatására. Ennek meg is volt az ára: a kincsek 70 százalékát a befektető kapta meg, hogy költségeit fedezni tudja. 1999-ben pedig közel 240 ezer tárgyat hoztak felszínre egy, a 15-16. század fordulóján elsüllyedt thai hajóból. Tin elmondása szerint az akkori munkálatok napi 50 ezer dollárba kerültek, ugyanis a gépek és hajók mellett az európai búvárok napidíját is fizetniük kellett.
Ez pedig nagyon komoly összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a régészeti intézet évente összesen 70 ezer dolláros állami támogatásban részesül, ami szinte semmire sem elég, hiszen a vízi kutatások során minden sokkal drágább, mint a szárazföldön.
Az országban az is komoly problémát jelent, hogy a víz alatti örökségnek nincsenek szakértői, így jelenleg semmilyen tervvel nem rendelkeznek annak védelmével kapcsolatban. Az ott rejtőző kincseket a legtöbb esetben helyi halászok fedezik fel, akik aztán szinte azonnal eladják zsákmányukat, ami nyomtalanul eltűnik a feketepiacon. Emellett az amatőrök sokszor komoly károkat is okoznak: a Vörös folyóban egy helyi férfi tavaly homokbányászat közben tett majdnem teljesen tönkre egy 19. századi kínai kereskedőhajót.
A régészek így kivárnak: szerintük egyelőre maximum annyit tehetnek, hogy megjelölik a roncsok helyét, majd megpróbálják megóvni azokat, és abban reménykednek, hogy a csempészek nem fosztják ki a hajókat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap