Mesés kálvária őrzi Haydn sírját
2009. augusztus 11. 10:47 Kovács Olivér
Sokan elzarándokolnak a Haydn-emlékév kapcsán a fertődi és a kismartoni kastélyba. Ám a világi pompánál is különlegesebb élményt talál az, aki Haydn síremlékét és mellette lévő egyedülálló kálváriát keresi fel az osztrák városban.
Korábban
Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulóján a megemlékezések szerényebbre sikeredtek, mint azt a magyar és az osztrák szervezők eredetileg szerették volna. Az Esterházy-család két kastélya (a határ két oldalán) persze fogadja a látogatókat, ám kevesebben ismerik a zeneszerző sírja mellett található kálváriát, amely nem csupán az egyházi barokk ékköve, de talán Haydn némely miséjének is ihletője volt.
A mesterséges dombon épült, illetve annak belsejében barlanghoz hasonló folyosókkal szabdalt kálvária története néhány évtizeddel korábban kezdődött, mint a zeneszerző gazdájának, Esterházy (Fényes) Miklósnak a története. Esterházy Pál nádor, aki a török kiűzésében is jeleskedett, az alsó-ausztriai maria-lanzendorfi mesterséges dombocskára emelt kálvária, illetve a stációkat a dombon belül bemutató járatok láttán határozta el a 18. század elején, hogy hasonlót szeretne szülővárosában, Kismartonban. Az építéssel a lanzendorfi kegyhely bécsi tervezőjét bízta meg, a munka az Esterházy-család korábbi várkápolnájának átépítésével 1701-ben kezdődött el.
Az építészeti remekmű felszentelésére 1707-ben került sor. A kismartoni domb, a kálvária, s a mesterséges barlang pedig sokkal nagyobb és lenyűgözőbb lett, mint a lanzendorfi, átadásakor tíz kápolna és 18 oltár állt benne.
Joseph Haydn 1761-ben érkezett Kismarton-Eisenstadtba, ahol nagyon szoros kapcsolata alakult ki a kálváriával, valamint a hozzá kapcsolódó templommal: utóbbi zenészei számára írta miséit. A templomban a mai napig található olyan orgona, amelyen a zeneszerző bizonyosan játszott, s végül – bár először Bécsben temették el – itt helyezték Haydnt végső nyugalomra.
A síremlék, a templom, a stációkat festett szoborkompozíciókkal mesterséges termekben, járatokban bemutató kálvária 9 és 17 óra között tekinthető meg, felnőtteknek 3, nyugdíjasoknak 2, gyermekenek és diákoknak egy eurós belépődíj fejében.
Képgaléria a műemlékem.hu cikkében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.