Betiltották a szudétanémetek szövetségét

A tárca arra a véleményre jutott, hogy a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének tevékenysége sértené a cseh alkotmányt és a törvényeket - írja hétfőn az iDnes című cseh hírportál. A legfőbb indok az, hogy a most szerveződő szövetség programjában követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepítette szudétanémetek vagyonának visszaadását.

A szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat a II. világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvánították. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, s mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá, így a szlovákiai magyarság felszámolását más eszközökkel próbálta megvalósítani az akkori csehszlovák állam, élén Edvard Benes elnökkel.

A Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének előkészítő bizottsága a cseh belügy döntését botrányosnak és a demokrácia szabályaival ellentétesnek minősítette. A szövetséget szervező csoportnak meggyőződése, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió általános szabályaival. A szövetség céljai törvényesek, humánusak és demokratikusak, ráadásul mindenkinek joga van ahhoz, hogy bármilyen kérdésben ne értsen egyet a kormánnyal - olvasható a bizottság nyilatkozatában. Bejelentették: bírósághoz fordulnak, előbb egy csehországihoz, majd pedig a strasbourgi emberi jogi testülethez.

A cseh belügyminisztérium döntése indoklásában azt írja, hogy a szudétanémet testvérszervezet például Németországban vagyoni kárpótlást követel, illetve követeli a hazához való jogot, ami Prága szempontjából területi követelésként is lehet értelmezni. Mindez a csehek szerint ellentétes a nemzetközi jogszabályokkal és a kilencvenes évek második felében aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozattal. Ebben mindkét fél arra kötelezte magát, hogy viszonyukat nem fogják megterhelni a történelmi múlt ügyeivel.

A tárca azt is megemlíti: 1995-ben a cseh alkotmánybíróság már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal, s arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak. A csehszlovák vezetés II. világháború utáni intézkedéseit egyébként a németek, az osztrákok és a magyarok is gyakran bírálják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben