Amikor karnyújtásnyira voltunk a Holdtól
2009. szeptember 13. 16:55 MTI
Ötven éve, 1959. szeptember 13-án érte el az első ember alkotta szerkezet, a szovjet Luna 2 holdrakéta szondája a Hold felszínét.
Korábban
Égi kísérőnk meghódításáról régen álmodozott az emberiség, elég például Verne regényét említeni. A Hold vizsgálata sokáig csak távcsövekkel folyt, egészen 1957-ig, amikor a Szputnyik-1 felbocsátásával kezdetét vette az űrkorszak. A szovjetek a Luna, az amerikaiak a Pioneer programmal igyekeztek megelőzni egymást, s a tudományos eredmények mellett propaganda-győzelmet aratni a másik fölött. A versenyfutás első fordulóját végül a szovjetek nyerték meg, hiszen a Pioneer-szondák sorra kudarcot vallottak, nem így a szovjetek.
1959 januárjában a Luna-1 6000 kilométerre megközelítette a Holdat, és végül az első mesterséges bolygó lett. A program második űrszondája már elérte a Hold felületét. Az 5,2 méter hosszú és 2,4 m átmérőjű, 390,2 kilogramm súlyú, gömbölyű Luna-2 33,5 óra repülés után ért "Holdat". A tudósok eredetileg "puha" landolást terveztek, ebből végül becsapódás lett, de ezzel az első ember alkotta szerkezet került egy idegen égitestre, a Mare Serenitatistól nyugatra az Aristides, Archimedes és az Autolycus kráterek közelében.
A holdrakéta megközelítőleg félúton egy körülbelül 1 kg-os nátriumfelhőt bocsátott ki, amely narancssárga gázfelhőt formált és csillagszerű fényt adva biztosította a földi megfigyelők számára az űreszköz útjának követését. Az eredményekből nemcsak a szonda pályájára lehetett következtetni, de a gázok űrbéli viselkedésére is. A Luna-2 felszereléséhez tartozott egy magnetométer, amely a mágneses tér erejét és irányát határozta meg, egy Geiger-Müller számláló, amely a radioaktív sugárzás detektálására volt képes, egy rezgésmérő és egy mikrometeorit-detektor. Mérései bebizonyították, hogy a Holdnak nincsenek sugárzási övezetei és belső eredetű mágneses tere, azaz a mágneses tér legalább 400-1000-szer kisebb, mint a Föld felszínén.
Két hónappal később a Luna-3 fényképeket készített a Hold Földről nem látható oldaláról. A kilences jelzésű Luna 1966 februárjában már sima leszállást hajtott végre, és első ízben közvetített panorámafelvételeket. Két hónap elteltével a Luna-10 a Hold első mesterséges holdja lett, egy szovjet Zond szonda 1968 szeptemberében már földi élőlényeket, teknősbékákat fuvarozott a Holdhoz.
Bár az amerikaiak is indítottak leszálló, térképező, fényképező szondát ebben az időszakban, sorra lemaradtak a szovjetektől. A kudarcok nyomán felgyorsított Apollo-program a versenyfutásban mégis az ő végső győzelmüket hozta: 1969. július 21-én Neil Armstrong és Edwin Aldrin lépett elsőként a Holdra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap