Londonban láthatók a maharadzsák kincsei
2009. október 12. 14:33 MTI
Drágakövekkel kirakott fegyvereket, értékes trónokat, ragyogó ékszereket és számos egyéb kincset vonultat fel a Maharadzsa: Az indiai fejedelmi udvar pompája című kiállítás, amely szombattól várja az érdeklődőket a londoni Viktória és Albert Múzeumban, a világ legnagyobb iparművészeti és formatervezési múzeumában.
Korábban
A kiállítás több mint 250 tárgyat mutat be, többek között három trónust, egy elefántra szerelhető aranyozott ezüst baldachinos ülőhelyet, udvari festményeket, fotókat és egy luxus Rolls Royce-ot is.
Az érdeklődők megtekinthetik a híres art deco Patiala-nyakláncot, amelyet eredetileg 1928-ban a párizsi Cartier ékszerkonszern készített a Patiala maharadzsa tulajdonában lévő De Beers gyémánt felhasználásával. Az ünnepi nyakék az idők során eltűnt, majd az eredeti kövek nélkül került elő. Ezeket azóta cirkóniummal és rubinnal pótolták az ékszerészek. A nyaklánc eredetileg 2930 gyémántot tartalmazott, és 962,25 karát súlya volt.
Mark Jones, az intézmény igazgatója elmondta, sohasem volt még ehhez hasonló kiállítás, amely bemutatta volna a maharadzsák udvarának csodálatos kincseit. Sok tárgyat India most először adott kölcsön az angol múzeumnak: legtöbbet az indiai uralkodói gyűjteménytől kaptak kölcsön, többek között érkeztek tárgyak Udaipurból, Dzsodhpurból, Bikánerből, Gválijarból, Kapurthalából és Barodából.
Jones szerint a tárlat bemutatja a maharadzsák brit uralom alatti fényűző életét: ebből kiderül, hogy India uralkodói a nyugati és indiai művészetek támogatói voltak. A kiállítás rávilágít a maharadzsák szerepének változásaira a 18. század kezdetétől az angol uralom 1947-es végéig.
A tárlat az indiai udvari felvonulások felelevenítésével kezdődik, ezt követi a maharadzsák politikai, vallási és katonai vezető szerepének a bemutatása. Betekintést enged a 18. és 19. század hatalmi változásaiba, többek között a mogul birodalom felbomlásának és a brit birodalom terjeszkedésének folyamatába. Ezt követően a kiállítás látogatói a brit uralom idejéből származó, fényűző fogadóteremben találják magukat, amelyben a barodai maharadzsa gyémántjait, smaragdokat, rubinokat és gyöngyöket is megcsodálhatnak. A tárlat befejező része a mai korok maharadzsáinak szerepét mutatja be, valamint Európának az ő életükre és birtokaikra kifejtett egyre növekvő hatását.
A kiállítás január 17-ig lesz látogatható Londonban. Ezután Münchenben mutatják be, majd észak-amerikai turnéra indul.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap