Tutanhamon kincseinek másolatai Budapesten

A tárlat, amely neves egyiptológusok ellenőrzésével készített hiteles múzeumi másolatokat (replikákat) vonultat fel, a felfedezők bőrébe bujtatja az érdeklődőket, akik abban a formában láthatják a tárgyakat, ahogyan Howard Carter brit régész egy gyertya pislákoló fényénél pillanthatta meg 1922. november 4-én a fantasztikus leletegyüttest.

A tárlat ötlete egy évtizede született Németországban. Anyagát végül 2008. márciusában mutatták be Zürichben, ott nézte meg Hegedűs László, a budapesti kiállítást szervező Multimédia Kft. producere, s mivel a szervezők naptára 2012-ig betelt, a magyar szakember javaslatára készült el a második utazótárlat anyaga, amelyet több mint egyéves tárgyalások eredményeként sikerült elhoznia a magyar fővárosba.

Christoph Scholz projektigazgató kifejtette, hogy bár egy eredeti műtárgynak sajátos varázsa, aurája van, a replikakiállításoknak is van létjogosultságuk. A Tutanhamon sírjából származó tárgyak egy részét 1961-1981 között utaztatták a világban, majd hosszú szünet után a 2000-es években rendeztek Tutanhamon-tárlatot, amelyet tavaly Bécsben mutattak be, jelenleg pedig az Egyesült Államokban "turnézik", ám ez csupán 70 kisebb tárgyat vonultat fel.


Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Tutanhamon híres aranymaszkja valószínűleg már sohasem hagyja el a kairói Egyiptomi Múzeumot, a fáraó három koporsójából a két külsőt pedig még soha nem utaztatták, hiszen jelenleg is a Királyok Völgyében, a sírkamrában őrzik őket. A múzeumok világszerte gondolkodnak a replikák készítésén, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság pedig a Királyok Völgyének "lemásolását" fontolgatja. A projektigazgató kitért arra is, hogy az összes replikát, több mint ezer tárgyat a legjobb egyiptomi kézművesek ötéves munkával készítették el teljes részlet- és mérethűséggel, hagyományos eljárások és modern gyártási módszerek alkalmazásával.

Martin Falck német egyiptológus, aki kollégájával Wolfgang Wettengellel felügyelte a replikák készítését, a tárgyak kiválasztásáról elmondta, hogy a sírkamrában ötezernél több leletet fedeztek fel. A legfontosabb tárgyak hiánytalanul megtalálhatók a tárlat anyagában. Ami a többit illeti, minden tárgycsoportból néhányat választottak ki. Így például Tutanhamon túlvilági életét 413 usebti (szolgaszobrocska) volt hivatott segíteni: 365 az év minden napjára. Továbbá volt 36 munkafelügyelő, egyénként 10-10 napra, valamint 12 főfelügyelő az év minden hónapjára. Közülük csupán néhányat, a legjellemzőbbeket készítették el.


Fotó: Gebauer Hanga [origo]

A 2500 négyzetméteres kiállításon egymás után nyílnak meg a sírkamrák, pontosan azt a látványt nyújtva, amely a felfedezők szeme elé tárult annak idején. Ám mielőtt a látogatók a sírkamrába lépnének, egy rövidke, és romantizáló oktatófilm segítségével megismerik Howard Carter életét és Tutanhamon történetét. A tárlat második része teljes pompájában mutatja be a legfontosabb leleteket. Kincsekkel teli dobozok és ládák láthatók, megtekinthető a sír mélyén álló kvarcit szarkofág másolata, a kairói Egyiptomi Múzeumban kiállított szentélyek replikái. Eredeti fényükben tündökölnek a szentélyszekrényekben elrejtett aranyozott istenségfigurák. A tárlat felvonultatja Tutanhamon ékszereit, harci szekerét, s híres aranymaszkjának tökéletes másolatát is.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia második fáraója, aki i.e. 1333 és 1323 között uralkodott. A legújabb feltételezések szerint valószínűleg IV. Amenhotep (Ehnaton) és másodfelesége, Kia királyné fia lehet, aki 8-9 éves gyermekként került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodása második évében a megváltozott belpolitikai helyzetben, az Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta és Ahet-Aton városából az udvar Memphiszbe költözött. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt Tutanhamonnak nem volt tényleges hatalma. Az ország kormányzása a korszak befolyásos, később fáraói trónra lépő tisztviselői, Eje és Horemheb kezében volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból, a királyok Völgyében épült sírja (KV 62) azonban elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét.

A tárlat 2010. április 26-ig tekinthető meg a VAM Design Centerben (VI. Király u. 26.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról