A művész, aki várat épített

A rendezvények sorát a múlt héten a Budenz-házban a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből válogatott szobrainak kiállítása nyitotta meg, szerdán pedig konferencián méltatták munkásságát.

Az építészek, művészettörténészek, s alkotásainak tisztelői részvételével megtartott tanácskozáson egyebek mellett a Bory-síremlékekről, az alkotó éremművészeti munkásságáról, pedagógiai tevékenységéről, a szarajevói merénylet helyszínére készített alkotásokról és tervekről, s a művész munkásságát méltató korabeli sajtóvisszhangról hangzottak el előadások. Szó volt természetesen építészetéről, s a "beton-kísérleti állomásnak" nevezett Bory-várról is. Az utóbbi Bory Jenő egyik legismertebb munkája, "építészeti formákat és méreteket öltött szobrászati alkotás", amelyet a művész-tanár saját maga épített 1912-től haláláig. A munkában felhasználta a beton széleskörű alkalmazásával kapcsolatos kutatásainak eredményeit is.

Az árkádos, teraszos, szobrokkal, kupolákkal ékes építmény ma az egyik legkedveltebb turisztikai célpont Székesfehérváron. Az alkotó halála után állaga rohamosan romlott, de a Bory leszármazottaknak szerencsére sikerült nemcsak megmenteni, hanem mostanra szinte teljesen fel is újítani az épületegyüttest.

Mint Ágoston Béla, a művész unokáinak egyike, a család szóvivője elmondta, mintegy két évtizede kezdték meg a vár helyreállítását. A cél érdekében alapítványt hoztak létre, s pályázatokon igyekeznek pénzt szerezni a munkálatokhoz. Az idén az úgynevezett 100 oszlopos udvar kápolnatraktusának a tetőszerkezetét újították fel, új kovácsoltvas kaput csináltattak, s a terület önkormányzati képviselőjének támogatásával díszkivilágítást kapott az épület. Eddig a szükséges tennivalók mintegy háromnegyedét végezték el. Az épület felújítása mellett végzik "öregapa" művészi hagyatékának, a vár szobrainak, műtárgyainak a restaurálását is - tette hozzá Ágoston Béla.

Bory Jenő 1879. november 9-én született Székesfehérváron, s ott is hunyt el 1959. december 20-án. Építészdiplomája után szobrászatot Stróbl Alajosnál, festészetet Székely Bertalannál tanult. 1906-tól állított ki. Ösztöndíjasként járt Németországban és Olaszországban, ahol Carrarában tanulta ki a márványszobor-készítést.

1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett 1921-1944 között a Műszaki Egyetemen is tanított. 1943-45-ben a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el. Az I. világháború során katonaként Szarajevóban művészeti alkotásokra kapott megbízást, amelyekért a király kitüntette. 1906-1944 között 185 szobrát állította ki, főleg Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain. Több hazai és külföldi elismerést kapott.

A székesfehérvári Máriavölgyben építette fel neoromán stílusú, magyar királyszobrokkal díszített várát, amelynek kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is megtalálhatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
• Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
• Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
• Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 
• A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
• Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
• A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
• Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája