Kevéssé ismert mester a Szépművészetiben

Noha Parmigianino a maga korában népszerű alkotó volt, a 19. században a manierizmus kedvezőtlen megítélése miatt neve feledésbe merült - mondta Schneider Márta. A szakállamtitkár kitért arra, hogy az itáliai művészt a huszadik században fedezték fel újra, és 2003-ban, születésének ötszázadik évfordulóján a világ számos nagyobb gyűjteménye tisztelgett kiállítással az életmű előtt. Mint elhangzott, a Szépművészeti Múzeum művészettörténészeinek "jó szemét" dicséri, hogy Parmigianino tizenhét rézkarcából az intézmény 16-ot őriz, és a múltban megvásárolták húsz rajzát is.



A szakállamtitkár megemlítette, hogy a kutatómunka eredményeképpen a kiállításra megjelent katalógus a világon a második publikáció a mesterről, és a kötet az első magyar nyelvű művészettörténeti munka a pármai alkotóról. A tárlat kurátora, Kárpáti Zoltán elmondta: bár "csak" rajzok és metszetek láthatók a kiállításon, azokkal Parmigianino teljes életművét bemutatják. Mint fogalmazott, kevés múzeum képes arra, hogy kölcsönzés nélkül egy ekkora tárlatot rendezzen.

Bár a tárlat nem veheti fel a versenyt a szintén az intézményben látható Botticellitől Tizianóig című kiállítással - amelynek keretében két Parmigianino-festmény is Magyarországra érkezett -, a rajzok, rézkarcok néha frissebben és jobban megőrzik a művészet születését, mint a festmények, amelyeket gyakran átfestenek vagy az évszázadok alatt számos restauráláson kell átesniük - fejtette ki Kárpáti Zoltán. Felidézte az itáliai mester életművét, és kiemelte: Parmigianino nagy hatással volt az utókorra, elegáns és kifinomult stílusa sokáig a szépségideált testesítette meg.



Baán László főigazgató bemutatta a Szépművészeti Múzeum 103. születésnapi "ajándékát", a Dareiosz holttestének megtalálása című festményt, amelyet Antonio Zanchi, a velencei barokk egyik kiemelkedő mestere alkotott. Az értékes festményt a Walker and Williams Investment Group rakta letétbe a múzeumban. A svájci vállalat minden évben egy-egy művel gazdagítja a Szépművészetit, a Zanchi-festmény a hatodik műalkotás, amit letétbe helyeztek az intézményben. Baán László a Dareiosz holttestének megtalálását "rejtett értéknek" nevezte.

A kép restaurálása két napja fejeződött be. A mű a közelmúltban bukkant fel, holléte évtizedekig ismeretlen volt. Először 1898-ban tűnt fel gróf Karácsony Jenő magángyűjteményében, azonban 1937-ben, amikor a gyűjteményt árverésre bocsátották, nyoma veszett. A kép értékét növeli, hogy Zanchi életművének egyetlen más darabja sem ismert Magyarországon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején