Személyes sérelem miatt fordult a maffia ellen Mussolini
2010. január 12. 09:16 Fekete István
Birodalma "földrajzi középpontjaként" és a világ egyik legfejlettebb régiójaként képzelte el Mussolini Szicíliát, ezért a fasiszta rendszer szakított a liberális kormányok maffia irányába tanúsított megengedő politikájával és kíméletlen keresztes hadjáratot indított a déli területek megtisztításáért. Erre a hangoztatott államérdekek helyett azonban csak egy személyes sérelem miatt került sor.
Korábban
A fasizmus csak lassan – és az északi országrészek után – szüremkedett be a régióba, a szicíliaiak részvétele a római menetelésben (Marcia su Roma, 1922. október) pedig elhanyagolható volt. Csak 1922 októbere után gyökeresedett meg a fasizmus a déli területeken, amely sokkal nacionalistább színezetet öltött, mint Olaszország más részein. Az 1921-es választásokon a fasiszták itt még egyetlen mandátumhoz sem jutottak, a szigeten pedig mindössze 9500 párttagot és -hívet tartottak nyilván. A konzervatív szicíliaiak, akik rezignáltan vették tudomásul Mussolini pajzsra emelését, a fasiszták hatalomra jutásában a tradicionalista értékek megőrzését látták, a földtulajdonosok pedig a totalitárius államban a régóta vágyott szupremáciájuk letéteményesét vélték felfedezni.
A Soldino mozgalom alól a talajt a térségbe látogató Mussolini az 1908-ban földrengés rázta Messina újraépítésének ígéretével próbálta kihúzni, a monarchizmus híveinek megnyerési kísérlete után pedig más ellenzéki csoportokra vetette ki hálóját: a fasisztákkal egy listára kerülő Vittorio Emanuele Orlando választási sikerével a kegyelemdöfést is megadta az oppozíciónak. A fasiszták 1925-ben az összes pozíciót megszerezték Palermóban, amely kikövezte az utat a totális diktatúra számára.
A Szicíliába látogató Mussolini 1924-ben a kicsiny, albán emigránsok által alapított településen, Piana dei Grecin is tiszteletét tette, ahol a város ortodox pap polgármestere, Francesco Cuccia fogadta, aki felháborodottan vette tudomásul a Mussolini személyes biztonságát garantáló rendőri őrizetet. Cuccia, aki helyi szinten maffiózónak számított, Mussolini értésére adta, hogy ő, nem pedig az állam felel a város biztonságáért. Ezen a duce állítólag annyira felidegesítette magát, hogy később személyes ügyének tekintette a szervezett bűnözés elleni harcot, amelyhez a liberális szicíliaiak, köztük Orlando támogatását is megnyerte.
Mindezt a maffiával való leszámolás követte, amely Szicíliában a legnagyobb ellenzéki erőnek számított. A maffiózók kezdetben támogatták Mussolinit, hiszen a fasizmust eszközként használták pozíciójuk megerősítéséhez – a keresztapák eleinte ezért Mussolini leghívebb támogatóiként léptek fel. A szigetre érkező Mussolini azonban centralizációs törekvéseinek kerékkötőjét látta a maffia-rendszerben, ezért a duce a maffiózók és a helyi politikusok közötti kapcsolatok felbontását tűzte ki célul.
A szervezet írmagjának kiirtására a "felszabadító háborút" hirdető Mussolini a térséget kiválóan ismerő Cesare Morit szemelte ki; az anti-maffia kampány a fasiszta rendőrállam autoriter természetét demonstrálta. A kínzások, az önkényes letartóztatások és a titkos tárgyalások azonban nem törték meg a maffiózók uralmát, és Palermo prefektusa csak korlátozott sikert könyvelhetett el: nagyágyúkat ritkán kapott el, s inkább a kevésbé befolyásos vezetőkre koncentrált. A maffiózók ellen saját fegyverüket fordította, sokszor például feleségeik és gyermekeik elrablásával próbálták őket jobb belátásra bírni. A tizenegyezer letartóztatott közül 1200 személyt ítéltek el és börtönöztek be.
Mussolini állítása ellenére a hadjárat nem járt hosszú távú eredménnyel, Mori sem a maffia lefejezését, sem a hierarchia meggyengítését nem tudta elérni. Habár a vasprefektus (prefetto di ferro) sokakat bebörtönzött, vagy elüldözött a szigetről, ezek az emberek rendre megtartották kapcsolataikat az otthon maradottakkal. Az elüldözött maffiózók közül sokan az Egyesült Államokba menekültek, olyanok is, mint a Gambino család feje, Don Carlo, vagy éppen a Bonanno klán ura, Joe Bananas – ők később New York rettegett gengszterei lettek.
Az akció után a szervezet gyorsan talpra állhatott, Mori ugyanis képtelen volt arra, hogy felszámolja azt a gazdasági-társadalmi rendet, amelyben a maffia virágozhatott. Miután Mussolini 1928-ban szenátorrá nevezte ki Morit, Palermo teljhatalmú urát a következő évben felmentette állásából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap