Trák aranykincsek Nagykanizsán

A kiállítást megnyitó Ivan Marazov professzor, az ásatások egyik vezetője azt mondta, az elmúlt évtizedekben Tokióban, New Yorkban, Berlinben és másutt is hosszú sorok kígyóztak, hogy megtekinthessék a hellenisztikus kultúra egyedülálló leleteit.

"A trákok hittek a halhatatlanságban, ezért is emeltek gazdagon berendezett halomsírokat. Az ilyen tárlatok szolgálják igazán, hogy a csaknem háromezer éves kultúra alkotásai valóban halhatatlanokká váljanak" - fogalmazott a bolgár szakember, aki arról is beszámolt, hogy a Kazanlak város környékén több mint húsz éve megkezdődött feltárásoknak köszönhetően az egykori rózsák völgyét ma a világon mindenütt a trák királyok völgyeként ismerik.

A nagykanizsai tárlaton több mint félszáz használati és dísztárgy kapott helyet különleges tárlókban, amelyek nemcsak a biztonságukra, de a klímára is ügyelnek. A rendkívül gazdag régészeti anyag a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származik. Az április 30-ig látható műkincsek között van például III. Szeuthész király arany halotti maszkja, valamint az ujján talált arany gyűrű. Ezüstből és aranyból készült használati tárgyak, cserépedények, amforák, vázák, továbbá aprólékosan megmunkált arany és ezüst ékszerek láthatók egyebek mellett a mintegy 700 millió forintos állami garanciavállalással megvalósult zalai tárlaton.

Dimitar Ikonomov, Bulgária magyarországi nagykövete magyar nyelvű felszólalásában elmondta: azért Nagykanizsa a bemutató helyszíne, mert Kazanlak több évtizede ápol testvérvárosi kapcsolatot Nagykanizsával. A nagykövet nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarországon is sikerül felmutatni valamit az egykori trák kultúrából.

Zilber Kasabova, Kazanlak alpolgármestere és Marton István, Nagykanizsa polgármestere egyaránt arra emlékeztette a megnyitó résztvevőit, hogy élő a kapcsolat a két város között, a tárlat pedig egyfajta kulturális híd a két ország és a két testvérváros között. Kőfalvi Csilla, a nagykanizsai kiállításnak helyet adó Magyar Plakát Ház igazgatója elmondta: szakmai konferenciát is rendeznek, a kiállítás időtartama alatt pedig négy országos szakmai napot is tartanak a trák kultúráról.

A leletanyag bemutatója a következő csaknem másfél hónapban minden nap megtekinthető, a kiállító helyiségbe azonban egyszerre csak ötven látogatót engednek be a megfelelő biztonsági és klimatikus körülmények fenntartása érdekében.

A trákok i.e. 4000 és a 6. század között éltek a mai Bulgária, Görögország, Törökország és Románia területén. Bulgáriában mintegy tízezer trák sírdomb található, amelyek közül sok monumentális, kőből épült sírkamrát rejt. Nyelvükről igen keveset tudunk. Az egykor bizonyára létező trák abc-re csupán néhány darab, főleg görög betűkkel írt felirat utal. Ezek közül kettő egy-egy aranygyűrűn található, melyek az i.e. 5. századból származnak. A harmadik bizonyíték egy Preslav térségében talált tányér, mely szintén görög betűkkel íródott feliratot tartalmaz, s feltehetően egy temetési szöveg. (Ez az ún. kjolmeni felirat.) A negyedik, e kérdésben sokat emlegetett nyelvi lelet mindössze nyolc betűből áll és négy ezüst edényen is olvasható, melyeket Plovdiv környékén ástak elő.

A bolgár régészet - politikai felhangokat sem mellőző - eredményei az elmúlt években szinte elárasztották a nemzetközi tudományos sajtót, és a szakemberek szerint a trákok sokmindenben megelőzték a görögöket.

Szenzációnak számítanak például az északnyugat-bulgáriai Ohoden faluban talált leletek: a feltárt házak szigetelési rendszere 6000 évvel idősebb, mint a rómaiaké, és itt bukkantak rá Európa legősibb épségben maradt gyermekcsontvázára, és a Balkán legrégibb fazekasműhelyére is. A Szvilengrad közelében dolgozó régészek azt is bizonyítani tudják, hogy a trák korszakban agyműtéteket is végrehajtottak. A régészcsoport egy 4000 éves koponyát talált, amelybe sebészi pontossággal lyukat metszettek.

Egy csaknem 7000 éves kőtábla is ismertté vált Bulgáriában, amelyen vélhetőleg a világ legrégebbi feliratai olvashatók. A Veliko Turnovo megyében fekvő Golemanite falu közelében pedig egy olyan aranyból készült trák mellvért került elő, amelyen a trák naptár ábrázolása látható. A trákok időszámítása szerint az év 12 hónapból és 360 napból áll. Minden évben hozzáadtak az utolsó hónaphoz öt napot. Három évszakot különböztettek meg, és 60 ünnepnapjuk volt. A lelet igen értékes, mivel a trákok nem hagytak maguk után írásos emlékeket, ezért az időről alkotott elképzeléseikről ez az egyetlen tárgy tanúskodik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország