Tárgyi bizonyíték Jézus létezésére

Arámi nyelvű a felirat

A ládika oldalán, arámi nyelven a következő vésett felirat olvasható: `Jakab, József fia, Jézus fivére`. Az eredetileg az elhunyt csontjainak őrzésére szánt mészkő doboz fél méter hosszú, 25 centiméter széles, és trapéz alakú. Mivel ilyen ládiákat a zsidó temetkezési hagyományokban csak a Kr.e. 1. századtól Kr. u. 70-ig használtak, az osszuárium eredete jól körülhatárolható. Miután a rómaiak lerombolták a jeruzsálemi templomot, a halotti csontok osszuáriumban való őrzésének szokása végetért.

Mi több, "a rajta látható felirat dőlt betűs, amit az arámi írásban csak Kr. e. 10-től használtak" - mondta P. Kyle McCaeter, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem íráskutatója. Az osszuárium tehát valamikor a Kr. u. 1. század közepéről származhat.

A keletkezés korát illetően Andre Lemaire kutató (Sorbonne Egyetem, Párizs), az osszuárium felfedezője még tovább megy. A történészek ugyanis, magyarázza Lemaire, sem Jézus sem Jakab létezését nem vonják kétségbe. Az írásos emlékek szerint Jézus halálát (Kr. u. 29.) követően fivére, Jakab lett a korai keresztények vezetője, míg mártírhalált nem halt Kr. u. 62-ben. Jakab teste, a kor szokásai szerint halála után egy évig egy barlangban nyugodhatott, a ládika keletkezését Lemaire így Kr. u. 63-ra, tehát a Jézus halálát követő 30. évre teszi.

A felfedezést megelőzően Jézusra, illetve családtagjaira csak kéziratokban találtak utalásokat.

Az akkor már üres ládikát jelenlegi tulajdonosa, aki nem kívánja felfedni nevét, bevallása szerint 15 évvel ezelőtt egy régiség piacon vásárolta, ám mind a mai napig nem tudott a láda különleges értékéről. Andre Lemaire szerint a lelet mindenképpen bizonyítja Jézus apja, József és fivére, a korai keresztény egyház jeruzsálemi vezetője, Jakab létezését. Annak ellenére, hogy mindhárom név igen gyakori volt Jézus korában, a nevek és rokonsági kötelékek ilyen egybeesésének statisztikai valószínűsége ugyanis rendkívül csekély.

A kutató szerint szokatlan, hogy Jakab osszuáriumán fivére neve is szerepel, s ez annak a jele, hogy a ládikán szerepelő Jézus széles körben ismert személy volt.

Az osszuárium kétezer éves "rejtőzködése" a szakemberek számára viszont komoly bizonytalansági tényezőt jelent. "A ládika nem egy ásatás során került napfényre, s ez mindig felhőként fogja beárnyékolni eredetiségét" - véli McCarter.

Biblical Archaeology Review