Legendás régészre emlékeznek Szegeden
2010. április 23. 10:34 MTI
A legendás régész, a száz éve született László Gyula grafikáiból és az általa vezetett ásatásokból előkerült leletekből nyílt emléktárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Korábban
László Gyula, a tehetséges ifjú képzőművész 1922-től a festőzseni Szőnyi István tanítványa volt. Művészeti stúdiumaival párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészet-, néprajz-, művészettörténet-, magyar- és földrajzszakot végzett. 1935-ben doktorált ókeresztény és magyar régészetből. Évtizedeken át volt munkatársa a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A Csongrád megyei Felgyőn huszonkét esztendeig tartó régészeti feltárást folytatott.
„Régészként lenyűgöző tárgyismerettel rendelkezett, kutatási és feldolgozási módszereiben egyaránt új utakon járt. Szemléletének lényege, hogy a középpontba az egykor élt ember anyagi és szellemi világát állította. Az általa meghonosított módszer a régészeti néprajz: etnográfiai párhuzamok alapján sikerrel rekonstruálta a honfoglaláskori köznapi műveltség, a mindennapi élet és az ünnepek számos területét” – érzékeltette László Gyula szakmai nagyságát Béres Mária régész, a szentesi múzeum igazgatója.
László Gyula kettős honfoglalásról szóló elmélete széles körben ismert. Élvezetes, közérthető előadásainak, szemléletes illusztrációinak döntő szerepe volt abban, hogy a régészet társadalmilag elfogadott tudományág lett. Több mint 30 kötete - ezek közül néhányat a kiállítás vendégei is láthatnak - jelent meg, írásainak száma meghaladja a hétszázat.
Képzőművészi pályáját korán kezdte, már 10-12 évesen olyan kompozíciói voltak, amelyekre felfigyeltek tanárai. Rajztudásáról pályatársai, kollégái a legnagyobb elismerés hangján szóltak. Borsos Miklós szerint rajzaiban már a főiskolás években is a vonal érzékenysége volt a meghatározó, míg linómetszeteiben a belső küzdelem, a fekete-fehér párharca tükröződik.
A tárlat látogatói a kiállításon többek között az ásatások során előkerült és restaurált ékszereket, cserépedényeket, fém használati tárgyakat láthatnak. Az egyik tárolóban pedig megtekinthető egy avarkori síp is, mely olyan jó állapotban maradt fenn, hogy akár még most is megszólaltatható lenne. A bemutatott képzőművészeti alkotások között szerepel néhány László Gyula a honfoglaló magyarok életmódjáról készített félszáz rajzából, több családtagjairól készített festmény és számos grafikai is, amelyeken kortársait: Illyés Gyulát, Füst Milánt vagy Faludy Györgyöt örökítette meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap