Tízezren emlékeztek a gallipoli ütközetre

Hajnalban ünnepséget rendeztek az Anzac-öbölben lévő emlékműnél. Az évfordulóra oda látogatók hálózsákba, takaróba burkolózva hallgatták egy zenekar játékát, majd a meghatódott tömeg zsoltárokat énekelt, és imádkozott az elesettek lelki üdvéért. Amint megjelentek a Nap első sugarai, a partraszállás helyén megszólalt egy trombita, majd két perces szilencium következett a parton és a közelben horgonyzó hadihajókon.

A szövetséges csapatok - amelyek a végnapjait élő Oszmán Birodalom csapatai ellen harcoltak - brit vezetés alatt szálltak partra a Gallipoli-félszigeten azzal a céllal, hogy elfoglalják a Boszporuszt és a Dardanellákat. Tengeri utat akartak nyitni a szövetséges Oroszország felé, de a török csapatok heves ellenállásával találták szemben magukat. A 200 ezres szövetséges sereg derékhadát ausztrál és új-zélandi katonák, az ANZAC-csapatok alkották.

A kilenc hónapig tartó harcok alatt, amelyek a szövetségesek visszavonulásával, török győzelemmel ért véget, a törökök összesített vesztesége elérte a 250 ezret. A győzelem kivívásában jelentős része volt egy fiatal katonatiszt, Musztafa Kemal (a későbbi köztársaság-alapító Kemal Atatürk) hadvezéri képességeinek. A szövetségesek oldalán a harcokban 55 ezren, az őket tizedelő betegségekben 21 ezren haltak meg, az eltűntté nyilvánítottak száma tízezer volt.

A hadtestről elnevezett Anzac-öbölben 2002-ben avatták fel a partraszállás emlékművét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?