Ókori festéket azonosítottak egy középkori oltárképen
2010. május 10. 10:45 MTI
Középkori spanyolországi oltárképen találták meg az egyiptomi kék nevű festékanyag maradványait a Barcelonai Egyetem kutatói, akik a felfedezésről az Archaeometry című szaklapban közölnek tanulmányt.
Korábban
Az egyiptomi kék (kalcium-réz-szilikát) a legelső mesterséges színezőanyag, amelyet az egyiptomiak találtak fel az Óbirodalom idején, majd tőlük több nép is átvette. Az ókori rómaiak körében, így Pompejiben is igen divatos volt. A Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után a festékanyagot már nem állították elő, és soha sehol többé nem alkalmazták, ezért lepődtek meg a spanyol kutatók, amikor Terrassában, a 12. században épült Szent Péter-templom oltárképén felfedezték a festékanyagot.
"A templom restaurálása közben vizsgáltuk meg az oltárkép alkotói által alkalmazott festékanyagokat. Úgy találtuk, hogy a legtöbb festék helyi alapanyag felhasználásával készült: a feketét koromból, a fehéret mészből állították elő. Meglepetésként ért minket, amikor felfedeztük az egyiptomi kéket" - nyilatkozta Mario Vendrell geológus, a tanulmány (Lluveras, A. Torrents, P. Giráldez y M. Vendrell-Saz. "Evidence for the use of egyptian blue in an 11th century mural altarpiece by SEM–EDS, FTIR y SR XRD (Church of Sant Pere, Terrassa, Spain)". Archaeometry 52 (2): 308-319, abril de 2010.) társszerzője.
Az előzetes vegyi és mikroszkópos vizsgálatok alátámasztani látszottak a feltételezést, hogy egyiptomi kékről van szó. A feltevést megerősítendő a festékmintát Nagy-Britanniába, a Daresbury Laboratóriumba küldték vizsgálatra, ahol röntgendiffrakciónak vetették alá. (A röntgensugárzás elhajlásával - diffrakciójával - kapott intenzitásmaximumok térbeli helyzetéből és relatív erősségéből határozható meg az ismeretlen anyagok kristályszerkezete.)
"A vizsgálat minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy valóban egyiptomi kéket alkalmaztak" - hangsúlyozta Mario Vendrell, hozzátéve: teljesen kizárt, hogy a középkorban alkalmazott kék színezékekről, azuritról vagy lazuritról lenne szó. A geológus szerint nincs arra semmilyen bizonyíték, hogy a középkor embere ismerte volna az egyiptomi kék előállításának módját, és mindeddig nem leltek egyetlen olyan korabeli alkotásra sem, amelyen az ókori festéket alkalmazták volna.
A terrassai templomegyüttest ókori ibériai és római települések helyén épült. Így a legvalószínűbb magyarázat, hogy a templomépítők római kori festékre bukkantak a helyszínen, amelyet felhasználtak az oltárkép festésekor. "Ám csupán egy kis adagot találhattak, és amikor elhasználták, többé nem tudták pótolni a festéket" - vélekedett Mario Vendrell.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.