Csempészektől védik a kulturális javakat

Ha valaki műtárgyat akar az országból kivinni, annak kitől és milyen engedéllyel kell rendelkeznie?

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye kell a kivitelhez, illetve a behozatalhoz.

Milyen módon tudják eldönteni a vámosok a helyszínen, hogy egy műtárgy védett-e?

Nem a vámosok feladata eldönteni a műtárgy védett státusát. Ha felmerül a gyanú, akkor felkérnek egy szakértőt, és az ő véleménye dönt arról, hogy a műtárgy kulturális örökségvédelem alá tartozik-e vagy sem.

Vélhetően a repülőtéren könnyebb helyzetben van az ellenőrzés, de mi a helyzet, ha valaki közúton akarja kicsempészni a műtárgyakat, főleg ha uniós állampolgár az illető?

Közúton jellemzően a nem uniós országok felé eső határátkelőkön kerülnek elő műkincsek. Ezeken a helyeken vámellenőrzés nélkül még uniós állampolgár sem léphet be vagy ki. A belső határokon nehezebb a helyzet, mert ott nincs állandó vámellenőrzés, így ezek mentén csak szúrópróbaszerűen, illetve kockázatelemzés alapján végeznek közúti ellenőrzéseket a pénzügyőrök, de volt már olyan eset, amikor ilyen ellenőrzés alkalmával bukkantak műtárgyakra.

Az előző kérdésből következően, mennyire sikeres az ilyen visszaélések felderítése? Mennyire jellemző ez a fajta bűncselekmény, hány felderített eset van évente?

2007-ben hét, 2008-ban kilenc, 2009-ben nyolc, idén pedig eddig tizenhárom esetben indult eljárás visszaélés kulturális javakkal bűncselekmény miatt. Ezekben az ügyekben a rendőrség rendelkezik nyomozati hatáskörrel, ezért minden esetet átadunk nekik.

Mik az elkövetők által kedvelt műtárgyak?

A Vám- és Pénzügyőrség már sokféle műtárggyal találkozott. Ilyenek voltak például antik festmények, szobrok, irodalmi művek, pénzérmék, hangszerek. A műtárgyak változatossága miatt nem mondható, hogy lenne az elkövetők által kedvelt kör.

A felderített esetekből mit lehet tudni, saját célra vagy megrendelésre dolgoznak az elkövetők?

Tekintettel arra, hogy a nyomozás a rendőrség hatásköre, így ezekről nincsenek információink.

Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivői irodája a következőképp egészítette ki mindezt:

A rendőrség tapasztalatai alapján milyen következtetések vonhatóak le ezzel a típusú bűncselekménnyel és az elkövetői körrel kapcsolatban?

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján felmerültek adatok szervezetten tevékenykedő bűnözői körökre, elsősorban a jelentősebb értékű lopások, a műtárgyhamísítások, a kulturális javak jogellenes külföldre juttatása, régészeti leletek illegális felkutatása és értékesítése területén. Az illegális műkincs-kereskedelemben a rendelkezésre álló adatok és információk alapján fellelhetők a szervezett bűnözésre jellemző egyes motívumok. Ennek ellenére azt nem állíthatjuk, hogy Magyarországon az illegális műkincs-kereskedelmet a szervezett bűnözés működteti.

Magyarország uniós csatlakozása milyen változást hozott műkincseink védelme területén?

A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében 2004. május 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell - a magyar jogszabályok mellett - az Európai Unió vonatkozó előírásait. A kétféle szabályozás egymással összhangban van, egymást kiegészítik. Ennek megfelelően Magyarország területéről ötven évnél régebbi műtárgy az uniós csatlakozást követően is akár az EU területén kívülre, akár más EU-tagállamba csak engedéllyel vihető ki.

Lehetne egy példán keresztül bemutatni, hogy mit jelent a rendőrség munkája a gyakorlatban?

Példaként említhető a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) az az ügye, amelynek során a hegyeshalmi határátkelőhelyen 2008. április 7-én egy tolna megyei lakos kísérelt meg személygépkocsijában kiviteli engedély nélkül külföldre juttatni egy több száz éves ortodox oltárterítőt. Ennek különlegessége az volt, hogy egy bevarrt ereklyét is tartalmazott. A felmerült információk szerint az elkövető jelentős anyagi haszon reményében kísérelte meg illegálisan kijuttatni a terítőt az országból, hogy azt Nyugat-Európában értékesítse. Az NNI műkincsvédelmi alosztálya a határátkelőhely közvetlen közelében tartóztatta fel az elkövetőt. Ez az ügy azért is bírt nagy jelentőséggel, mert az ilyen típusú ereklyetartó igen ritkán kerül elő, esztétikai, művészettörténeti értéke kiemelkedő, eszmei értéke pedig felbecsülhetetlen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején