KÖSZ-től vissza a múzeumokhoz?

Bicske, Póc-alja, középkori település. Baracs és Daruszentmiklós, az M6-os autópálya nyomvonalán több más mellett bronzkori falu. Perkátai homokbánya, a 62-es út elkerülő szakaszán bronz-, római- és avarkori telep, illetve középkori templom maradványa. Ez néhány olyan régészeti feltárás, amelyeket a megye területén a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) végez, illetve végzett el. Bicskén például egy villamos távvezeték állomását építik, s a leletmentést 30 millió forintért vállalta a hivatal. A perkátai munka már tetemesebb összegbe kerül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, a költség 295 millió forint. Baracson pedig 55 millióra szerződött a KÖSZ az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel.

Ezek olyan feladatok, amelyeket a hivatal megalakulását megelőzően a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága végzett volna el. Annak idején, 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy teljesen önálló örökségvédelmi szakmai háttérintézmény felállítása mellett döntött. Ennek feladata lett a magyarországi régészeti örökség kutatása és védelme.

A gyakorlatban megalakulása azt jelentette, hogy a nagyberuházásokat (például az autópálya-építéseket) megelőző leletmentésre a KÖSZ szerződik le. Ez jelentős összegektől ütötte el a megyei múzeumokat, amelyek akkor és azóta is gyakorlatilag folyamatosan tiltakoznak az új rendszer ellen. Okkal, hiszen a nagy ásatásokat a KÖSZ kapta, a száz-százötven éves megyei és önkormányzati múzeumoknak pedig csak a kisebb jelentőségű területek maradtak.

A Hiller István miniszter nevéhez fűződő változás egyik szakmai oka (a KÖSZ létrehozói szerint) a szakszerűség volt, ám korábban az autópályák melletti feltárásokat szakszerűen és időre is pontosan a helyiek végezték el, amíg mára a magánházas építkezéseken és kisebb önkormányzati beruházásokon dolgoznak. (A megyében például Kisfaludon, s a Velencei-tó körül épülő bicikliút nyomvonalán.) Az indok ellen szól az a tény is, hogy a KÖSZ megszületése után a megyéktől több szakember átigazolt az új szervezethez. Olyanok is, akik korábban a megyéknél dolgoztak: így ugyanaz ásott, mint korábban, csak más cég vitte el a pénzt.

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

L. Simon László, Fejér megye fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét: szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.

Az eredeti cikk

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2019

• Örömteli pillanat szomorú szentekkel
• A csákigorbói Haller–Jósika-kastély
• Sztálingrád: a Wehrmacht jeges csapdája
• Expedíció a maja őserdőbe
• Napóleon fagyos orosz pokla
• A japán közlegény megmentése
• Szent Margit kortársainak világképe
• A tarhonya diadalmas útja
• Lola Montez botrányai