Nyírfakérgeken üzentek a középkori novgorodiak

2010. július 29. 17:47 MTI

Újabb középkori novgorodi lakost, a 12-13. század fordulóján élt bizonyos Jakimot "azonosítottak" az orosz tudósok az idei ásatásokon előkerült 23 nyírfakéreg-levélnek köszönhetően.

Korábban

Novgorod történelmi központjában, a Kremltől délre folyó ásatásokon három teljes épségben fennmaradt "kéregüzenetet" találtak, a többi nagyobb irományok töredéke. A nyírfakéregre írt leveleket Andrej Zaliznyak nyelvészprofesszor, az Orosz Tudományos Akadémia tagja elemezte. Mint kiderült a levelek többségének egy bizonyos Jakim a szerzője, aki Novgorodban élt a 12-13. század fordulóján - erről tanúskodnak mind a régészeti leletek, mind a szövegek nyelvészeti elemzése.

Zaliznyak professzor szerint azonban az sem kizárt, hogy Jakim nem saját kezűleg vetette papírra, pontosabban a nyírfa kérgére üzeneteit, hanem egy ismeretlen írnoknak diktálta. Ennek a valószínűsége az orosz tudós szerint 10 százalék körüli lehet. Az egyik előkerült "kéreglevél", amelyet nem Jakim írt, említést tesz a férfiról. Ami Jakim által írt leveleket illeti, egy része egyházi, más része gazdasági jellegű. Két üzenet viszont magánlevél, amelyeket a férfi egy novgorodi illetőségű hölgynek, bizonyos Miloszlavának adresszált.

Andrej Zaliznyak "kisebb csodának" nevezte, hogy egyszerre 23 "kéreglevél" került elő, holott a tavalyi ásatási szezonban egyetlen múltbéli üzenetet sem sikerült találniuk a régészeknek. Novgorodban 1951-ben találták a világ első nyírfakéreg-levelét, azóta 996 ilyen kordokumentum került elő. Az orosz akadémikus reményei szerint még az idei ásatási szezonban megtalálják az ezredik múltbéli üzenetet, s előfordulhat, hogy ezek is Jakimhoz, a rejtélyes novgorodihoz lesznek köthetők.

A tudós kiemelte, hogy a nyilvánvaló nehézségek ellenére a kutatóknak már korábban is sikerült a középkori krónikákban azonosítaniuk a "kéreglevelek" szerzőinek némelyikét, s így megismerni, hogy milyen szerepet játszottak ezek a személyek az ősi orosz város életében.