Kőláda rejtheti Keresztelő Szent János maradványait
2010. augusztus 5. 14:17 Discovery News
Egy, a Fekete-tenger partján álló, 5. században épített monostorban őrizhették Keresztelő Szent János maradványait - vélik a bolgár régészek, akik az ókori bazilika alatti ásatások során egy emberi maradványokkal teli ládikót találtak.
Korábban
A bolgár média által is felkapott felfedezés szenzáció lehet, ha ténylegesen kiderül, hogy Keresztelő Szent János maradványairól van szó. A monostor a Szozopol közelében található Sveti Ivan (Szent János) szigeten áll, és a régészek szerint a relikviárium alabástromába vésett dátum, június 24-e azt jelenti, hogy ténylegesen a Keresztelő maradványait fedezhették fel, ugyanis az az ő születésnapja volt.
A Vatikán azonban még vár a hitelesség elismerésével: a Pontificia Commissione di Archeologia Sacra vezetője, Fabrizio Bisconti a CNN-nek arról beszélt, hogy bármilyen ilyesfajta bejelentés előtt megvárják a tudományos, antropológiai tesztek eredményeit. Bisconti emellett arról is beszélt, hogy az egyház szerint a keresztelő maradványai szanaszét szóródtak, így nem meglepő, ha egyesek Kelet-Azerbajdzsánban vélték megtalálni azokat.
Ebben a többi szakértő is egyetért: szerintük nagyszerű felfedezésről lehet szó, de a vizsgálatok eredményéig semmi biztosat nem mondhatunk.
Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó főpap volt, anyja Szent Erzsébet. Aszketikus életet élt, célja a Messiás eljövetelének előkészítése volt. A pusztában prédikált, számos követője volt, tanítványokat gyűjtött maga köré, ő keresztelte meg Jézust is. Heródes Antipász fogatta el és fejeztette le, mert az elítélte az uralkodó házasságtörését és vérfertőző kapcsolatát Heródiással. Josephus Flavius szerint Heródes felkelés kitörésétől tartott, János fellépése ugyanis népmozgalmat idézett elő. Tanítványai a hagyomány szerint Szamáriában temették el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap