Maja víztározókat találtak
2010. augusztus 30. 13:23
Mexikói és német régészek Uxul városfalának szisztematikus feltárása során két, egyenként száz négyzetméteres nagyságú mesterséges tóra bukkantak.
Korábban
A több maja városnál is előforduló medence (aguadas) a modern kori víztornyokhoz hasonlóan ivóvíz tárolását tette lehetővé, az Uxulnál talált építmény azonban különbözik az eddig feltárt víztározóktól „Az egyik ilyen helyszínnél próbaásatásokat végeztünk, s az alján, két méterrel a föld felszínétől kerámiacserepet találtunk, amelyen semmilyen rés nem volt. Azt még nem tudjuk, hogy ez a réteg az egész aguadast beborította-e” – mondta el az egyik kutató, Nicolaus Seefeld.
Amennyiben igen, akkor ez egy kisebb fajta szenzáció lenne, ugyanis a víztározó aljának megerősítése nagyon jó minőségű kerámiát igényelt. Az Uxulnál talált egyes aguadas-ok akár tízszer nagyobbak is lehettek a mai versenyuszodáknál, s könnyen elképzelhető, hogy még több is lehet belőlük. Az értékes építőanyagnak rendkívül tartósnak kellett lennie, ugyanis a három hónapig tartó száraz periódus során a tározók kétezer embert láttak el ivóvízzel.
A maja uxul magyarul „a végén”-t jelent, névadója a város két felfedezője (1934), a washingtoni Carnegie Intézet munkatársai, Karl Ruppert és John H. Denison voltak, akik egy hosszú és fáradtságos út után a mexikói Yucatán-félsziget dzsungeljeiből kiverekedve bukkantak rá az ősi településre. Ha Uxul az 1930-as évek közepén valóban a „világ végén” lett volna, akkor ez az állítás ma is érvényes. „A romokat csak egy 120 kilométeres úton, a dzsungelen keresztül lehet megközelíteni, távol mindenfajta modern úttól” – mondta az ásatások vezetője, Iken Paap, aki a mexikói-német régészekből álló nemzetközi kutatócsoporttal ebben az évben már három hónapot töltött a helyszínen.
A 3-10. században azonban Uxul az El Mirador és a Calakmul között elterülő sűrűn lakott vidék egyik központja volt, s kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a mai Guatemalával és a közép-mexikói fennsíkon élő emberekkel. Uxul sokáig lakott terület volt, majd 630-ban a 26 kilométerre fekvő Calakmul kiterjesztette rá hatalmát, de az ezt követő korszakkal kapcsolatban még rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap