Kiállítás a legidősebb Bach-fiú születésnapjára
2010. szeptember 8. 13:09 MTI
A papa legszeretettebb, csodálatos fia - így jellemzi Wilhelm Friedmann Bachot, Johann Sebastian Bach első gyermekét az a kamarakiállítás, amelyet holnap nyitnak meg a lipcsei Bach Múzeumban.
Korábban
A szervezők szerint Wilhelm Friedmann rejtélyes alakja volt a 18. századi zenésztársadalomnak. Bár valóban édesapja legkedveltebb gyermeke volt az 1710. november 22-én Weimarban született fiú, mégsem alakult úgy pályája, ahogy a tehetsége indokolta volna. A kamaratárlat az elfeledett, nyomorban elhunyt muzsikusnak szolgáltat igazságot. A kiállított műveket, életének dokumentumait, metszeteket az egész országból kölcsönözték a múzeumok a lipcsei intézmény számára.
Wilhelm Friedmann Bachot először édesapja tanította, kisebb oktató célú műveket komponált neki. Mivel kimagasló tehetsége korán megmutatkozott, a zenetörténészek feltételezik, hogy további képzése lehetett az egyik ok, amiért a család Köthenből Lipcsébe költözött. Drezdában 23 évesen lett a Sophienkirche orgonistája, ifjúkorától neves orgonavirtuózként tartják számon. Innen vezetett útja Halléba, ahol 1746-ban elnyerte a Liebfrauenkirche orgonista, majd a Marktkirche zeneigazgató állását.
Képességei, apja iránti ragaszkodása miatt önállótlan felnőtté vált, kudarcok érték, és Johann Sebastian halála után (1750) végképp bizonytalanná vált a helyzete. Feladta az igazgatóságot és 1770-ig maradt Halléban; az ott töltött majdnem két és fél évtized miatt kapta a hallei Bach megkülönböztető nevet.
Orgonajátéka mindenkit mindenütt lebilincselt, de nehéz természete miatt sehol sem vert gyökeret, élete utolsó éveit betegen és nyomorban tengette Berlinben. A zenetudósok szerint műveinek hangneme is tükrözi sorsának fordulatai: a drezdai, fiatalkori alkotások többsége dúr-, míg a küzdelmes hallei időszakban keletkezettek fájdalmas moll-hangneműek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap