Kiállítás az 1918 utáni első antiszemita törvény évfordulója alkalmából
2010. szeptember 22. 10:43 MTI
Időszaki kiállítást és nemzetközi tudományos konferenciát rendez az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, a numerus clausus megszavazásának 90. évfordulója alkalmából a budapesti Holokauszt Emlékközpont - közölték a szervezők.
Korábban
Mint írták, a Számokba zárt sorsok című, október 14-től jövő februárig látható kiállításon azt a folyamatot kívánják bemutatni, hogy "milyen események (...) erősítették az 1920-as évek antiszemitizmusát, hogyan jutott el a magyar politika és társadalom a befogadástól a kirekesztésig". A tárlaton plakátok, nyomtatványok, újsághírek, fotók, korabeli híradók, visszaemlékezések leiratai és tárgyi emlékek egyaránt láthatók lesznek.
Az intézmény kiemelte: személyes történeteken keresztül szeretnék érzékeltetni a korszak hangulatát, bemutatni a törvény fogadtatását a Népszövetségben, illetve létrejöttének máig ható következményeit. A kiállítás egyik céljául azt jelölték meg, hogy tudatosítsák a fiatalokban, az általános és középiskolás diákokban, hogy "a kirekesztés, a megkülönböztetés, a tolerancia hiánya olyan folyamatokat indíthat el, amelyek válságos helyzetekben kiszámíthatatlanná válnak".
Az október 15-én kezdődő kétnapos nemzetközi tudományos konferencia egyik levezető elnöke a tervek szerint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeumának főigazgatója lesz. Az eseményen mások mellett Hajdu Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem docense, Majsai Tamás, a Wesley János Lelkészképző Főiskola dékánja, Szakály Sándor, a Pannon Egyetem professzora, Roger Griffin, az Oxford Brookes University tanára és Mihai Chioveanu, a Bukaresti Egyetem tanára ad elő.
A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvényt 1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés. A javaslatot a Teleki Pál vezette kormány terjesztette be, a 208 tagú Nemzetgyűlés 64 jelen lévő tagja 57 "igen" szavazattal, 7 "nem" ellenében fogadta el. A törvény létrehozta a zsidóság elleni faji kvótát, így korlátozva a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát.
A numerus clausus a Horthy-korszak egyik emblematikus törvénye lett. Hatása nemcsak azért számottevő, mert az állami politika rangjára emelte a politikai antiszemitizmust, hanem azért is, mert hosszan ható rossz példát adott arra, hogy a mindenkori politikai vezetés hogyan képes felhasználni a tömegek indulatait a zsidó vagy más kisebbségek megkülönböztetésére és jogfosztására - írták a kiállítás szervezői.
A törvény vitatott paragrafusát 1928-ban, elsősorban a Népszövetség követelésére eltörölték. (A nemzetközi szervezet legfőbb célja a háborúk megakadályozása, illetve a béke megőrzése volt.) Az 1920-as években a numerus clausus törvény hatására sokan kényszerültek pályamódosításra, vagy az ország elhagyására.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter 16:05
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin 14:20
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
