Múzeum a görög költőlegenda tiszteletére
2010. október 27. 08:22 MTI
Múzeumot kap Athén központjában Kosztantinosz Kavafisz (1863-1933), az egyik legnagyobb görög költő - jelentette be Pavlosz Gerulanosz görög kulturális miniszter. Erre a célra Joannisz Kolettisz - Görögország első alkotmányos miniszterelnöke - egykori palotáját jelölték ki, amely a Plaka negyedben található. Az épületben kap helyet a költő archívuma is.
Korábban
Az Akropolisz tövében lévő, állami tulajdonú elegáns 19. századi rezidenciát a Hellenic Postbank részvételével restaurálják. A Kavafisz-archívumot eddig az újgörög tanulmányi központ gondozta, amely ezután a múzeum gazdája is lesz. Az intézmény internetes portált is működtet majd, amelyet nemzetközi referenciaközpontnak szánnak a költő életműve tekintetében.
Konsztantinosz Kavafisz az egyiptomi Alexandriában született egy görög család gyermekeként, majd éveket töltött Nagy-Britanniában és számos utazást tett Európa különböző országaiba és Törökországba. Visszatérve Egyiptomba életének javát Alexandriában töltötte, az egyiptomi közmunkaügyi minisztérium tisztviselője volt. Bár ebben a városban több kultúra is találkozott, gyakran vágyakozott szélesebb nagyvilági kitekintésre.
Életében csupán két vékony kötete jelent meg, de halála után két évvel kiadták összes műveit: ez a kötet 150 költeményt tartalmazott olyan témákról, mint a nosztalgia, a halál, a férfiszerelem, a kiábrándulás és a tovatűnő élet.
Alexandriában már létezik egy Kavafisz-ház, ezt az 1991-ben a görög hatóságok segítségével megnyitott kis múzeumot egy üzletember adománya finanszírozta. Eddig azonban nem volt olyan intézmény, ahol minden kézirata, műveinek kiadásai, a róla szóló dokumentumok és fotók helyet kaphattak volna.
Magyar nyelven először 1968-ban jelent meg Somlyó György és Vas István tolmácsolásában kötet Kavafisz verseiből (A barbárokra várva). 2006-ban két válogatást is kiadtak műveiből: a pozsonyi Kalligram Déri Balázs fordításaival bővítve a két első tolmácsoló versátültetéseit gyűjtötte össze új Kavafisz-kötetben (Alexandria örök), a Magvető pedig Kovács András Ferenc "átiratait" jelentette meg (Hazatérés Hellászból).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap