Hatalmas városokban éltek az amazonasi indiánok
2010. december 6. 14:17 MTI
A korábbi tudományos feltételezésekkel ellentétben valószínűleg sokkal nagyobbak és jóval fejlettebbek voltak azok az indián települések, amelyek még a Kolumbusz előtti időkben léteztek az amazonasi esőerdőkben - derült ki a legújabb régészeti felfedezésekből.
Korábban
A Göteborgi Egyetem régészei és brazil kollégáik nagyjából kilencven település maradványait fedezték fel az Amazonas Brazíliához tartozó részén elterülő Santarém városától délre eső területeken. "A legmeglepőbb dolog, hogy ezeknek a településeknek a legtöbbje nagyon messze helyezkedett el a folyótól, és az esőerdők olyan részein voltak, amelyek ma már gyéren lakottak" - mondta el Per Stenborg, az egyetem történelem tanszékének munkatársa, aki a svéd szakemberek vezetője volt a nyári kutatás során.
A régészek eddig úgy vélték, hogy ezek a belső területek az európaiak 16-17. századi megérkezése előtt is ugyan olyan ritkán lakottak voltak, mint manapság - olvasható az archeologica.com régészeti hírportálon. Ennek a feltételezésnek az egyik oka, hogy az itteni földek általában terméketlenek voltak, a másik pedig, hogy mivel nagyon távol estek a főbb vízforrásoktól, ezért a száraz időszakokban csak nagyon korlátozott volt a vízhez való hozzájutás lehetősége.
Ezért mindig is nagy rejtélyt jelentett, hogy a spanyol Francisco de Orellanától származó legkorábbi történelmi beszámolók, amelyek az 1541-42-es évekre nyúlnak vissza, miért úgy festik le az Amazonas-folyó környékét, mint egy sűrűn lakott régiót, ahol a "városok" nem csupán a folyótól távol, de egészen a szárazföld belsejében helyezkedtek el.
A legújabb felfedezések valószínűleg választ adhatnak a kérdésre. A régészek ugyanis termékeny talajokra bukkantak az egyébként haszontalan földterületek környékén. Ez az úgynevezett "amazóniai fekete föld", amelyet nem a természet alkotott, hanem emberi kéz művelt meg. "Ugyanilyen nagy jelentősége van azoknak az olykor száz méter átmérőjű talaj mélyedéseknek is, amelyeket számtalan település mellett találtunk. Ezek valószínűleg azoknak a vízgyűjtőknek a nyomai, amelyek a száraz periódusok vízellátását biztosították" - mondta Stenborg.
Úgy tűnik, hogy az új régészeti felfedezések nem csupán Orellana utazásának feljegyzéseit támasztják alá, hanem azt is, hogy az Amazonas e térségében élő amerikai indiánoknak sikerült olyan túlélési technikákat kifejleszteniük, amelyek segítségével megbirkózhattak a szárazföld belső területein mostoha uralkodó környezeti tényezőkkel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap